Nagy Boldizsár: Orbán Viktor legszebb álmai megvalósíthatók lennének, és nem kellene napi 400 milliót fizetni

Magyarország évek óta folyamatos jogsértésben van az Európai Unió Bíróságának jogerős ítélete szerint, amiért a kormány nem hajlandó összhangba hozni menekültügyi gyakorlatát az uniós joggal. Ennek következménye a napi több százmillió forintos bírság, amelyet a kormány nem fizet be, hanem az EU a még járó forrásokból von le. A helyzet régóta befagyott, ám Nagy Boldizsár, nemzetközi jogász szerint lenne mozgástér – mégpedig jelentős.

A jogász emlékeztetett: valójában két bírósági ítélet született az ügyben. Az első, még 2020-ban, részletesen felsorolta, miben sérti az uniós jogot a magyar menekültügyi gyakorlat. Mivel a magyar állam ezt nem hajtotta végre, az Európai Bizottság újabb eljárást indított, amely már az ítélet kikényszerítéséről szólt. Ebben az eljárásban szabott ki a bíróság példátlanul súlyos, napi bírságot.

„A bíróság világosan leírta, hogy nem egyszerű jogsértésről van szó, hanem arról, hogy Magyarország egész magatartásával azt fejezi ki: semmibe veszi az Európai Unió jogát” – fogalmazott Nagy Boldizsár. Hozzátette: ez rendkívül ritka helyzet, mert a tagállamok döntő többsége a jogerős ítélet után módosítja a szabályait.

A probléma gyökere szerinte nem is elsősorban a jogszabály, hanem a gyakorlat. A magyar menekültügyi rendszer ugyanis évek óta „zárójelbe van téve, fel van függesztve”, egy állandóan meghosszabbított, jogilag és tényszerűen is megalapozatlan „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre” hivatkozva. „Ez 2016 óta nem áll fenn, soha nem is állt fenn, mégis erre hivatkozva felfüggesztették a működő menekültügyi rendszert” – mondta.

Nagy Boldizsár szerint ezt a rendkívüli jogrendet egyetlen tollvonással meg lehetne szüntetni. Ha a magyar állam visszatérne a saját menedékjogi törvényének alkalmazásához, az a rendszer bár nem lenne „barátságos”, de nagyrészt megfelelne az uniós jognak. Ráadásul az Európai Unió időközben több ponton épp abba az irányba mozdult el, amelyet Magyarország korábban jogsértő módon, egyoldalúan képviselt, például a biztonságos harmadik ország fogalmának szigorú értelmezésében.

„A biztonságos harmadik ország fogalmát átfogalmazza oly módon, ahogy azt a magyar állam egyébként jogsértően tette. Tehát a magyar állam jogsértését most úgy tűnik az Unió hajlandó lenne beiktatni, hogy tudniillik akárhol utaztál át, az már biztonságos harmadik ország, ha nem lőttek agyon. Ezt az egyébként nagyon barátságtalan felfogás, hogy nem kell kapcsolata legyen valakinek a biztonságos harmadik országgal, ezt az Európai Bizottság legutóbbi javaslatban a tagállamok elé tárta már és politikai megegyezés született róla. Szóval mi nyugodtan visszatérhetnénk a menedékjogi törvény használatához” - magyarázta.

 

A nemzetközi jogász arra is felhívta a figyelmet, hogy az új uniós migrációs és menekültügyi paktum kifejezetten kemény eszközöket enged meg: a határon lefolytatott eljárásokat, előszűrést, sőt akár 12 hetes fogvatartást is. „Minden nehézség nélkül alkalmazhatnánk ezeket a szabályokat, ha lenne hozzá politikai akarat és megfelelő kapacitás” – mondta, hozzátéve, hogy ehhez határ menti intézményeket és férőhelyeket kellene kialakítani, ami munkahelyteremtést is jelentene egyúttal.

Mindez szerinte pontosan azt jelenti, hogy „Orbán Viktor legszebb álmai megvalósíthatók lennének, és nem kellene a napi 400 millió forintot fizetni, vagyis a szigorú, elrettentő határpolitika – megvalósítható lenne, mégpedig uniós jogsértés nélkül. Ennek ára pedig töredéke lenne a jelenlegi büntetésnek: a napi mintegy 400 millió forintos bírság havonta nagyjából 10 milliárd forintot jelent.

A szolidaritási mechanizmus kapcsán Nagy Boldizsár konkrét számokat is említett: egy friss tanácsi határozat szerint Magyarországnak az uniós menekültügyi terhek mindössze 1,6 százalékát kellene vállalnia. Ez tízezer érintett esetén 160 fő ellátását jelentené – „összehasonlíthatatlanul olcsóbban”, mint a bírság megfizetése.

A jogász szerint ráadásul a rendszer lényege éppen az lenne, hogy a nem menekülteket már a határon kiszűrjék és visszaküldjék, míg a valódi védelemre szorulók – például üldözött vallási kisebbségek vagy háború elől menekülők – biztonságot kapjanak. „Ha az emberek látnák, hogy kik kapnak ténylegesen menekültstátuszt, egy percig sem lenne vita erről” – fogalmazott.

A migrációs paktumról szólva Nagy Boldizsár kifejtette: a menedékjog alapfogalmai nem változtak meg, vagyis továbbra is ugyanazok számítanak menekültnek vagy kiegészítő védelemre jogosultnak, mint korábban. A szigorítás nem a jogi definíciókban, hanem a rendszer működésében jelenik meg. Az Európai Unió egyre inkább arra törekszik, hogy az eljárások vagy magának az ellátásnak a terhét más államokra tolja át, jellemzően azokra, ahol az érintettek belépnek az Unió területére. Ilyen példa az is, amikor Olaszország Albániával köt megállapodást arról, hogy az eljárás idejére ott helyezik el a menedékkérőket, majd az eljárás lezárása után visszaveszik őket.

Nagy Boldizsár szerint mindez a gyakorlatban az érkezőknek csak egy viszonylag szűk körét érinti, ugyanakkor jól mutatja az irányt: az EU erősíteni akarja a határon történő előszűrést és azt a lehetőséget, hogy az irregulárisan érkezők ne juthassanak be szabadon a schengeni térségbe. „Az a cél, amit Orbán Viktor is megfogalmaz, valójában uniós cél is: akik nem szorulnak nemzetközi védelemre, azokat időben ki kell szűrni, és meg kell akadályozni, hogy elvegyüljenek a társadalomban” – fogalmazott.

Ennek eszköze az előszűrés és a határon lefolytatott menedékjogi eljárás, amelynek során az érintettek akár huzamosabb ideig is a határon tarthatók. A rendszer akkor működik, ha a külső határállamok – például Görögország, Olaszország, Spanyolország vagy Bulgária – valóban elvégzik az eljárásokat, kiépítik a szükséges kapacitásokat, és megszervezik azok visszaküldését, akiknek a kérelmét elutasítják. Ebben technikai szinten olyan szereplők működhetnek közre, mint a Frontex vagy a Nemzetközi Migrációs Szervezet: ha például Máltának is vissza kell küldenie embereket Bangladesbe, meg Olaszországnak és Franciaországnak is, akkor közös járatokkal oldhatják meg a visszatérést.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)