A világkereskedelem eddig ismert rendszere halott
19/08/2025 05:43
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
A Kereskedelmi Világszervezet, a WTO gyakorlatilag megszűnt működni a tagállamok kötelezettségvállalásainak ellenőreként, most miként lehet újraalkotni szabályokat az annak idején szabályokra alapozott, de lerombolt rendszer romjain. Nemzetközi lapszemle.
2025. augusztus 19.
Reggeli gyors, részlet (2025.08.19.) Kárpáti János lapszemléje
05:07
00:00
A Zelenszkij-Trump találkozó
részletes elemzése szétfeszítené a lapszemle kereteit, ezért ebben a témában most csak egyetlen rövid idézet a New York Times percről percre tudósításából. David Sanger írja: ez volt az első olyan alkalom, hogy Trump a nyilvánosság előtt azt mondta, Putyin hajlik arra, hogy elfogadja valamilyen fajta nyugati erők ukrajnai jelenlétét. Annak alapján viszont, amit ma az oroszok mondtak, okunk van megkérdőjelezni, hogy Trump helyesen értelmezte-e Putyin álláspontját.
Nézzünk más témákat.
Az Európai Unió már korábban importtilalmat léptetett életbe az orosz szénre és a kőolajra. Az orosz gáz behozatala egyelőre nem esik a szankciók hatálya alá, de az elhúzódó háború miatt az Európai Bizottság a gázimportot is be akarja tiltani 2028-tól. Ezt még el kell fogadnia az Európai Parlamentnek, valamint a 27 uniós tagállam közül legkevesebb 15-nek – ismerteti a Deutsche Welle német közszolgálati portál az orosz szénhidrogén-behozatallal kapcsolatos, vitákkal terhelt helyzetet abban a beszámolójában, amely a Barátság vezetéken keresztül történő olajszállítás újabb megszakadásáról szól.
A cikk megállapítja, hogy Magyarország, sok más EU-tagállammal ellentétben, az Ukrajna elleni 2022 februári orosz támadás után is fenntartotta szoros politikai és gazdasági kapcsolatait Moszkvával, és hogy – Szlovákiával együtt – mindmáig a Barátság vezetéken keresztül biztosítja olajszükségletének nagyobb részét. A vezetéket most – a múlt heti után - újabb támadás érte, amiért Budapest Kijevet teszi felelőssé. Szijjártó Péter felháborítónak és elfogadhatatlannak minősítette a vezetékre mért újabb csapást, amely megfogalmazása szerint a magyar energiabiztonság ellen irányult. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter erre azzal reagált, hogy Budapest inkább Moszkvának tegyen szemrehányást, hiszen a háborút Oroszország kezdte, és nem hajlandó befejezni. Magyarországot éveken át figyelmeztették, hogy Moszkva nem megbízható partner. Ennek ellenére Magyarország mindent megtett annak érdekében, hogy fenntartsa az Oroszországtól való függő helyzetét.
Végül felhívom az érdeklődők figyelmét
arra, hogy a Foreign Affairs című amerikai külpolitikai folyóirat internetes változata terjedelmes tanulmányt közöl B. G. Fromannek, az amerikai Külkapcsolatok Tanácsa elnökének a tollából, „A kereskedelmi háború után” címmel, arról, hogy miután a világkereskedelem eddig ismert rendszeréről elmondható, hogy halott, a Kereskedelmi Világszervezet, a WTO gyakorlatilag megszűnt működni a tagállamok kötelezettségvállalásainak ellenőreként, most miként lehet újraalkotni szabályokat az annak idején szabályokra alapozott, de lerombolt rendszer romjain.
Arra nincs idő és hely, hogy a tanulmány gondolatmenetét végig ismertessem, de azt feltétlenül ki kell emelni, hogy a szerző szerint abban az esetben, ha Washingtonban folytatódik az eddigi irányvonal – amelyet három szóval, az unilateralizmussal, a tranzakcionalizmussal és a merkantilizmussal jellemez -, akkor a következmények igencsak sötétek lesznek, kiváltképpen azért, mert Kína továbbra is be fogja vetni a túlzott állami szubvenciós kapacitását, ami ragadozó jellegű exportpolitikát, gazdasági elnyomó irányvonalat jelent. Ha a két legnagyobb nemzetgazdaság, az amerikai és a kínai tovább folytatja azt, hogy csak egyetlen szabályt ismer, mégpedig azt, hogy kizárólag erővel lehet korlátozni a másikat, akkor ez ragadós lesz, más országok is egyre inkább ugyanezt fogják tenni, ami fokozódó bizonytalansághoz, a termelékenység lefékeződéséhez, az általános növekedés lassulásához vezet. A nosztalgia ugyanakkor nem jelent stratégiát – figyelmeztet Froman. Úgy véli, hogy meg kellene próbálni megalkotni a hasonlóan gondolkodó, bizonyos közös érdekeket felismerő államok koalícióját, amelyen belül bizonyos szerepet kap a többoldalúság, ha nem is olyan átfogó mértékben, mint az eddigi, lerombolt globális multilaterális rendszerben.
A szerző külön felhívja a figyelmet arra, hogy a mesterséges intelligencia megjelenése mellett az eddigi gondok akár el is törpülhetnek. Szerinte a Kína-sokk 1999 és 2011 között mintegy 2 millió amerikai munkahely megszűnéséhez vezetett. A mesterséges intelligencia széles körű alkalmazása viszont ugyanekkora időintervallum alatt akár több tízmillió munkahelyet számolhat fel. A vámtarifákra való összpontosítás mellett legalább ugyanakkora figyelmet kellene fordítaniuk a döntéshozóknak az amerikai munkaerőpiac átstrukturálására, a mesterséges intelligencia által teremtett igényeknek megfelelően.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra
2025.08.19.,kedd 7.00
Szerkesztő: Kárpáti János
