„1%
Reggeli gyors

A számok cáfolják Orbánt a migráció ügyében

25/01/2022 08:42

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Orbán Viktor magyar miniszterelnök az áprilisi választáshoz közeledve buzgón alkalmazza a migránshullámmal riogatást – írja az AP amerikai hírügynökség. A cikk szerint szerb és uniós adatok arról tanúskodnak, hogy ma sokkal kevesebben akarnak bejutni Magyarországra, mint ahogy azt a jobboldali kormányfő állítja. Kárpáti János lapszemléjében idézi Robert Hunter volt amerikai NATO-nagykövet Financial Timesban megjelent véleményét is, szerinte van diplomáciai kiút az ukrajnai válságból.

2022. január 25. Reggeli gyors / részlet, Kárpáti János lapszemléje (22.01.25.)
05:30
00:00

Lehet még diplomáciai kiút

Van diplomáciai kiút az ukrajnai válságból – írja a londoni Financial Timesban megjelent véleménycikkében Robert Hunter, aki 1993 és ’98 között az Egyesült Államok NATO-nagykövete volt. A veterán diplomata felhívja a figyelmet arra, hogy sikerült újraéleszteni a NATO-Oroszország Tanács intézményét, és folynak a megbeszélések bizalomépítő intézkedésekről. Szerinte azt már régen egyértelművé tették, hogy Ukrajna soha nem lesz NATO-tag. Azt pedig, hogy elkerülhető-e a háború Oroszország és a Nyugat között, az dönti majd el, hogy Vlagyimir Putyin és Joe Biden követi-e a nemzetközi diplomácia kipróbált és jól bevált módszereit.

Hunter emlékeztet arra, hogy a NATO-Ukrajna Tanács alapító okmánya az atlanti szövetséggel való konzultáció és széles körű együttműködés lehetőségét biztosítja Ukrajna számára, és szerepel benne az az ígéret, hogy idővel majd fontolóra vehetik az ország NATO-csatlakozását. A nyugalmazott nagykövet hibásnak tartja az úgynevezett „nyitott ajtók” politikáját, illetve amellett érvel, hogy e fogalomnak csak azt kellene jelentenie, hogy adott a NATO-hoz való csatlakozás kérelmezésének a joga – azt már nem, hogy garantálható a befogadás egyhangú megszavazása a szövetségbe. Szerinte valószínűtlen, hogy Ukrajna valaha is meg tudná szerezni ezt az egyöntetű támogatást. Ugyanez érvényes Grúziára – vélekedik.

Ami a diplomáciai alkudozások esélyeit illeti, a szerző megjegyzi: az amerikai elnöknek van nehezebb dolga, mert Putyinnak nem kell egyeztetnie 29 NATO-szövetségessel, Ukrajnával, Grúziával, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet további tagállamaival, illetve a hazai bírálóival. Amire Hunter számít, az a szavak – diplomatákra jellemző – csűrése-csavarása: azt írja, a végeredmény az lesz, hogy elismerik, Ukrajna nem lép be a NATO-ba, de mindemellett továbbra is fennmarad a csatlakozási kérelem benyújtásának az elvi lehetősége az esetleges potenciális tagjelöltek számára, bár ilyen jelenleg nincs. A bizalomerősítő intézkedések sorában a NATO-Oroszország Tanács reaktiválásán túl Washington elvárja Moszkvától, hogy hagyjon fel a kibernetikus támadásokkal és az amerikai, illetve európai demokráciák ügyeibe történő beavatkozással. Robert Hunter nyugtázza, hogy az oroszok már tettek lépést a REvil nevű, jelentős hackerhálózat bezárásának irányába. Úgy értékeli a múlt heti genfi találkozót Antony Blinken amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter között, hogy a válság az alkuképzés szakaszába lépett.

A migráció ügye újra a választási kampányba kerül

Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki parlamenti választásnak néz elébe áprilisban, és ez a felmérések szerint több mint egy évtizede nem látott módon szorosnak ígérkezik, buzgón alkalmazza a migránshullámmal riogatást konzervatív szavazói bázisának mozgósítása érdekében – írja az AP amerikai hírügynökség, amelynek tudósítását átvette a Los Angeles Times is. A cikk szerint szerb és uniós adatok arról tanúskodnak, hogy ma sokkal kevesebben akarnak bejutni Magyarországra, mint ahogy azt a jobboldali kormányfő állítja.

Decemberben Orbán azt mondta, hogy az év során több mint 100 ezer embert fogtak el. A magyar rendőrség szerint 122 ezer főről van szó. A Frontex uniós határvédelmi ügynökség adatai szerint azonban az elmúlt évben csak 60 540 illegális határátlépési kísérletet regisztráltak a nyugat-balkáni migrációs útvonalon, és mivel sokan többször – akár több tucatszor – próbálkoznak, az érintett személyek száma ennél is jóval alacsonyabb. „Egy kicsit megnőtt a számuk, mondjuk a két évvel ezelőttihez képest, de nem nagyon” - mondja az AP tudósítójának Nemanja Matejic, az észak-szerbiai Szabadka migránsfogadó központjának egyik vezetője. A szerb menekültügyi hivatal szerint az ilyen szerbiai központokban jelenleg 4276 ember tartózkodik, további mintegy ezren pedig a szabadban húzzák meg magukat.

Az AP helyszíni riportja megszólaltat bevándorlókat, akik saját állításuk szerint már több tucat alkalommal próbáltak átjutni a határon, de a magyarok újra és újra elfogták, majd visszatoloncolták őket Szerbiába. Ezt a gyakorlatot, vagyis azt, hogy nem teszik lehetővé számukra a menedékkérelem benyújtását, az EU legfőbb igazságszolgáltatási fóruma jogellenesnek nyilvánította – emlékeztet a hírügynökség. 

Sok menekülő, aki akár Magyarország, akár Horvátország vagy Románia felé próbálkozott, hogy bejusson az Európai Unióba, rendőri bántalmazásról számol be. Független forrásból nem ellenőrizhető állítások szerint a célországban időnként verik őket, elveszik a pénzüket, összetörik a mobiljukat vagy órákon át kell ülniük, térdelniük a földön. A román rendőrség nem válaszolt az AP érdeklődésére, a magyar viszont megalapozatlannak minősítette ezeket az állításokat. Matejic szerint mindenesetre 2019-ben 150 végtagtörést jegyeztek fel csak a szabadkai migránsközpont illetékesei.

Kárpáti János lapszemléjét a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Címlapi képünk illusztráció, fotó: MTI/Molnár Edvárd