„1%
Hetes Stúdió

"Orbán Viktorban nem bízhatsz, ha közös uniós politikát akarsz írni"

23/01/2022 12:23

| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

Interjú egy francia európai parlamenti képviselővel és egy francia politológussal a soros francia elnökségről.

2022. január 23. Hetes Stúdió / részlet, 22.01.22. Sylvie Guillaume és Susi Dennison
10:34
00:00

Macron elnök az EU következő fél évét felvázoló soros elnöki programbeszédét a jogállami kérdésekkel kezdte. Hogy meg kell védeni a demokráciát az erősödő autokráciáktól, vissza kell állítani a sajtó- és tanszabadságot, a független bíróságokat. Ezekből magam is kihallottam a magyar problémákat. Ön szerint ez prioritás a számára, vagy csak hangzatos kijelentések? – Kérdem Sylvie Guillaume francia európai parlamenti képviselőt, a Szocialisták és Demokraták frakciójának tagját, aki maga is felszólalt ebben a kérdésben a plenáris ülésen.

Köszönöm, hogy erre rákérdezett, mert szerintem Macron ezt komolyan gondolja, és az elnökség feltehetően legfontosabb ügye lesz. Az persze más kérdés, hogy konkrét eredményt el tud-e érni ezen a téren.

Ugyanakkor volt egy kitétele, hogy sokkal inkább párbeszédre, mint másra kell törekedni a problémák megoldásakor. Nekem olyan érzésem van, nem lesznek itt szankciók a renitensekkel szemben.

Én is pont úgy érzem, mint ön. Pár hete járt Budapesten Macron Orbánnál és úgy tűnt, jól megértik egymást. Az atomenergia támogatásában egészen biztos. Tegyük hozzá, az a gyakorlat, hogy a leendő soros elnök sorra látogatja a tagországokat. Alapvetően emiatt kereste fel Orbán Viktort is. Persze ajánlatos, mert közelről jobban látni a bajokat, és így orvosolni is könnyebb. Márpedig az a cél, hogy sikeres legyen a soron következő francia elnökség.

De tegyük hozzá azt is, hogy mindketten erősen pártolják az atomenergiát. Ugyanakkor, ha csak meggyőzés és még több párbeszéd lesz jogállami kérdésekben, akkor könnyen el tudom képzelni, hogy Orbán mindent megígér, de a rendszerén úgysem fog változtatni.

Valóban, trükkös dolgoz ez, mert tényleg becsaphatsz mindenkit. Orbán pedig elég okos az ilyen játékokban. Szóval, tényleg szorosan fogjuk követni a fejleményeket, mert nem akarunk engedni a jogállami elvekből.

Abban az egyetértés van Orbán és Macron elnök között, hogy szükség van egy közös európai katonai vagy biztonsági ernyőszervezetre.

Meg is lepett, hogy végül megemlítette ezt a kérdést is, hisz szerintem a mai viszonyrendszerben ezt kiépíteni szinte lehetetlen. Ugyanakkor egyetértek abban, hogy Európa ne maradjon a naiva szerepében, hanem legyen saját, önálló ereje, bizonyos hatalma a globális biztonsági rendszerben. Van egy ilyen mondás a franciában, hogyha az ördöggel ülsz le lakomázni, akkor nagykanalat végy magadhoz. S ma, amikor nagyon instabil a politikai helyzet, lásd Ukrajnát, akkor szükség van Európa képviseletére is. Ugyanakkor tudnod kell, hogy kikkel lehet szövetséget kiépíteni. Kiben bízhatsz meg.

Mire gondol?

Például arra, hogy a pandémia kezdetén kiderült, hogy nem számíthatunk Orbán Viktor együttműködésére, mert ő külön utakon járt. Pedig egységet kellett volna ebben is mutatni. Vagy például a migrációs kérdésekben is különutas politikát folytatott. Nehéz így közös biztonsági szervezetet működtetni, ha egyesekben egyszerűen nem lehet megbízni.

A plenáris vitában meglepődtem, hogy épp Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője vetette fel, hogy meg kellene szüntetni az egyhangú szavazási rendszert az Európai Tanácsban, mert ezért tartunk ott, ahol, és a dolgok nem haladnak előre. Támogatni fogja a francia elnökség ezt a felvetést?

Nos, ebben a kérdésben egyet tudok érteni Manfred Weberrel, de sok másban nem. Mert emaitt nem haladnak előre többek között a 7-es cikkelyes eljárások, az egységes vállalkozási adómérték, a migráció kezelése. Erre vonatkozó törvényi kezdeményezés még nincs, úgyhogy nagyon bízom abban, hogy Macron elnök felkarolja és végig is viszi ezt az ügyet.

Van ennek realitása?

Nem lesz könnyű, mert ha jól tudom, az egyhangú szavazati rendszert csak úgy tudnánk felszámolni, ha azt egyhangúan meg is szavaznánk. El tudja ezt képzelni?

Az Unió mai állapotában elég megosztott. Macron egyébként erre is ígéretet tett, tenni akar Európa megosztottsága ellen.

Ez egyrészt természetes, hisz különböző kultúrájú országokat képviselünk. Alapból úgy van összerakva az Unió, hogy különbözünk. Ugyanakkor valóban az a feladatunk, hogy azonos elveket valljunk, ez legyen az erősségünk.

Mit kellene elérni a francia elnökségnek. Mivel egyezne ki?

Annak örülnék, ha a garantált minimálbérben meg tudnánk egyezni. Tudom, ez nem könnyű, mert össze kellene hangolni az országok közti különbségeket, de arányszámokban mégsem lehetetlen. A munkavállalók érdekeit csak ezen keresztül tudjuk megvédeni – vélekedett Sylvie Guillaume, a szocdemek francia parlamenti képviselője.

Orbán Viktor fogadta Emmanuel Macron francia elnököt
 
Macron Budapesten
 Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán/MTI
 

A krízisek tartják egyben jelenleg az uniót

Érdekes volt, hogy tényleg induló, fő témaként állította be a jogállami ügyeket, de tartalmát tekintve nagyon soványka volt, ami ennek kapcsán elhangzott – mondja épp az ellenkezőjét annak Susi Dennison, Susi Dennison a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) vezető kutatója, mint amit a szocdem képviselőasszonytól hallottunk – A beszédnek ennél sokkal részletesebb és fontosabb része volt az európai biztonsági kérdések csomagja, merthogy ez tartja össze most az Uniót. Például az ukrán konfliktust tekintve. Inkább beszélt a közös a fenyegetésről, ami összetarthatja az Uniót, mint arról, amely megosztja. Értve ezen alapvetően a magyar és a lengyel konfliktust és az emiatt kialakult bizonyos kultúrháborút.

Kultúrháború? Ezt hogy érti?

A francia belpolitikában a jogállami konfliktusnak elég súlyos rezonanciája van, mert ha ez nem működik az Unióban, akkor mi értelme van egyáltalán. A szélsőjobbos elnökjelölt, Eric Zemmour (Zemó) ezt meg is lovagolja. Kétélű kard ez Macron számára, mert ha nem jut ebben az ügyben előre, akkor a francia elnökválasztáson csökken az esélye a győzelemre.

Ön szerint elérheti a francia elnökség, hogy az egyhangú szavazási kötelmet felszámolják az Európai Tanácsban?

Ez a vita, ami alapvetően a külpolitikát érinti, meglehetősen élénk, de eredendően nem francia, hanem német kezdeményezés. Szerintem ez annyira összetett kérdés, hogy nem lesz előrelépés ebben a kérdésben a francia elnökség idején.

Legalább ennyire összetett a közös új biztonsági stratégia, amit nagyon szorgalmaz Macron elnök. Ráadásul úgy fogalmazott, idézem: az európai szövetségesek között kiépülendő terv, ami a NATO szövetséges partnereivel egyeztetésre kerülne, majd az oroszoknak is benyújtanák megvitatásra. Van ennek realitása?

A jelenlegi helyzetben ennek a realitása? – francia közmondás jut eszembe, most már azon a lovon kell ülnöd, amit megvettél. Ez már késő. Sőt nemcsak vita van, de egyetértés sincs az oroszokkal szembeni szankciók kérdésében, hogy meddig lehet elmenni. Például érintheti-e az energiapolitikát? Ha ebből a szempontból nézzük Macron parlamenti beszédét a francia elnökség céljairól, akkor máris elmondhatjuk, elrettentő ereje Oroszországra nézve – zéró.

Akkor a levegőbe beszélt Manfréd Weber, amikor azt állította német létére, hogy az Északi Áramlat II-őt le kellene állítani?

Őszintén szólva, kötve hiszem. A mai körülmények között ezt nem lehet szorgalmazni.  

A Politico most adta hírül, hogy február 7-én Washingtonban EU-US tanácsülés lesz. Az energiakérdéseket vitatják meg a mostani energiaár robbanás ügyében és az ukrán konfliktus ismeretében. Azaz napirendre kerül az amerikai LNG, cseppfolyós gáz európai exportjának a kérdése. Ez jelentős változás az eddigi forgatókönyvekhez képest, nemde?

Ez egy olyan ülés lesz, amire tényleg szükség van a kölcsönös megértés érdekében, az oroszokkal szembeni egységes álláspont kialakítása céljából. Hisz elsősorban Európára nézve lesznek következményei az esetleges orosz lépéseknek, és számos amerikai szankcióval nem értenek egyet Európában.

Emmanuel Macronnal egyetértésben Orbán Viktor is az atomenergia pártolója. Kialakulhat egy olyan erős szövetség, amely esetleg befolyásolja az uniós nukleáris energiatermelésre vonatkozó, igencsak elutasító politikát? Hisz Macront máris betámadták, amint kiejtette a száján az atomenergiát, hogy az alternatív energiaforrások között ez aligha jöhet számításba.

Épp a múlt héten írtam erről a rendkívül furcsa szövetségről, amely a francia, a magyar és a lengyel vezetés között létrejött. Ez viszont igen kényes pont, mert tényleg súlyos nézetkülönbség látszik kialakulni Németország és Franciaország között ebben a kérdésben. Hazánkban ma a villamos áram 70 százalékát nukleáris erőművekben termelik, úgyhogy nálunk nem vita tárgya. A németnél viszont a koalíciós kormányban ott ülnek a zöldek, szóval adott a konfliktus, de mondjuk a gázellátásban nincs vita. Az orosz függőségben persze annál inkább. A jelenlegi ukrán-orosz konfliktus minden bizonnyal a német hozzáálláson is változtatni fog, vita kezd kinyílni, mit lehet tenni az orosz függőség mérséklése érdekében.

Milyen jeleket fogott be az önálló európai biztonság- és katonapolitika megteremtése terültéről?

Az augusztusi afganisztáni, egyoldalú amerikai kivonulás után ekörül szaporodnak az ötletek, elképzelések, hisz az európaiakat teljesen kifejeltette az amerikai vezetés ennek az akciónak a forgatókönyvéből. De én ezt úgy képzelem el, hogy a NATO-n belül kell egy európai pillért kiépíteni. Szerintem a teljesen önálló biztonságpolitikai szervezet kérdések felvetése nem jogos. Noha a mi közvélemény-kutatásunk azt mutatja, hogy az északi és a keleti uniós tagországok között a kérdés egyáltalán nincs elvetve a transzatlanti szövetség viszonylatában.

Nem mellesleg Macron elnök is úgy fogalmazott, nem kell Oroszország ügyében minden tekintetben az amerikai álláspontot követni.

Nem kétséges. A saját, európai politikánkat kell kialakítani ebben a kérdésben. De olymódon, hogy az Egyesült Államok úgy érezze, Európával is tárgyalnia kell, mielőtt cselekszik. Azonban egyik állítás sem igaz a jelen helyzetben.

Az interjúkat a fentoi lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Hetes Stúdió
2022.01.22., szombat 15:00
Riporter: Csernyánszky Judit