A budi aranya – Szénási Sándor jegyzete
Főúri színvonalú és árú minden, csak a valódi főúr hiányzott belőle mindig is, de kétségtelenül a valódi arany is. A köznyelv mégis az aranyvécé kategóriájába sorolta Matolcsy pipiskedését egy általa elképzelt arisztokrácia ritka levegőjébe, nyilván a Postapalota kertjébe leszúrt aranyozott, megrendítően undorító szarvasszobor miatt is.
Nem elv, hanem eszköz - Kárpáti Iván jegyzete
Beszéljünk ismét a szuverenitásról. Na meg arról, hogy Szijjártó és Lavrov beszélgetésének a Pellegrininek szervezett hakni mellett van egy még kínosabb, szégyenteljes szála: a soviniszta, nyíltan magyarellenes Andrej Danko fémjelezte párt megtámogatása.
Hadd hallja csak mindenki - Dési János jegyzete
A Szijjártó-Lavrov páros együtt dübörög - régóta nem titok ez. Ahogy valószínűleg az sem, hogy sűrű találkozóikon nemcsak dübörögnek, de Sz. Péter fecseg is. 2014. óta a gyors számítások szerint 25-ször futottak össze és a nyilvánosan bejelentett telefonhívások száma 38.
Három Nyilas Misi – Józsa Márta jegyzete
Az említett gyerekek a magyar társadalom erőforrásai volnának. Ők azok, akiket a hatalom már nem is ösztönöz különösképpen arra, hogy iskolába járjanak, tizenhat éves koruktól mehetnek, amerre akarnak, nincs szükség rájuk. Ha a civil erőfeszítések, elkötelezett szakemberek elkeseredetten becsuknák maguk mögött az ajtót, akkor a kurzus békésen ülhetne analfabéta törzsének díszpáholyában, és számlálgathatná elégedetten a neki nyújtott hálaszavazatokat.
Orbán semmitől sem fél jobban, mint az értelemtől – Rózsa Péter jegyzete
Orbánék minden eszközt jogosnak tartanak, hogy hatalmukat megőrizzék. Az utolsó értelemmorzsa is elfogyott a készletükből.
Önbecsapás manipulált fotókkal - Selmeci János jegyzete
Vacsora után még megnézi az emailjeit, kapott egy összefoglalót a héten megjelenő közvélemény-kutatásokról. A Nézőpontnak hisz a legjobban, mert szerinte az emberek érzik, hogy ez a kormány értük dolgozik, és megoldja a problémáikat.
Orbán lemond - Rózsa Péter jegyzete
Az Európai Unió, a NATO perifériájára kerülve, Magyarország Orbán nemkormányzása jóvoltából kötélen ingadozik a kiesés határán.
A hang - Szénási Sándor jegyzete
Amerika hangja ismét megszólal. Pontosabban az Amerika Hangja szólal meg, a nemzetközi rádió, amelyet a Trump adminisztráció felfüggesztett, ám most egy szövetségi bíró elrendelte az újraindítását.
A múlt azé, aki megműveli - Dési János jegyzete
18/08/2025 18:03
| Szerző: Dési János/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Orbán – aki a már kivonuló szovjet csapatok kivonásának a követelésével lett igazán ismert politikus, aki még a kétezres években is elsütött olyan jó tréfákat, hogy nem akarunk a Gazprom legvidámabb barakkja lenni – ma Lukasenkával versenyzik a putyinizmusban.
A magyar történelem a szégyen történelme is. Van mit szégyenleni a múltból, és ahogy elnézem, lesz mit szégyellni a jelenből a jövőben is. Egy kis nemzeti szégyent hagyok az unokáimra én is, pedig én sem tehetek róla, ők pedig aztán még annyira sem.
Oké, valószínűleg minden nép és nemzet történelmében akadnak kevésbé dicsőséges pillanatok – olyanok, amelyeket meglehetősen ritkán idéznek fel az óvodai és iskolai kötelező ünnepélyeken vagy a nemzeti ünnepek nagyívű politikusi beszédeiben. Ez a maga módján rendben is van, hiszen a múlt azé, aki megműveli – nyilván akadnak szebb pillanatok, amiket örömmel idézünk fel és borzasztóak, amiket jobb lenne elfelejteni, csak éppen nem lehet és nem szabad. Mert akkor a jó pillanatok is hazugsággá válhatnak.
Igen, az Orbán-rezsim megátalkodott ukránellenességéről beszélek most. Még csak nem is feltétlenül az oroszbarátságról. Az ugyan nagyon kínos, nagyon veszélyes és igen nagy baj lehet még belőle. Dehát Orbán – aki a már kivonuló szovjet csapatok kivonásának a követelésével lett igazán ismert politikus, aki még a kétezres években is elsütött olyan jó tréfákat, hogy nem akarunk a Gazprom legvidámabb barakkja lenni – ma Lukasenkával versenyzik a putyinizmusban.
E nagy váltás okait találgathatjuk. Lehet ebben pénz (Paks és világa), zsarolás (ki tudja?), vagy éppen csak annyi, hogy a hasonló a hasonlónak örül. Lehet az a kialakult Nyugat- és szabadság- és haladás-ellenesség, amely mostanában oly jellemző rá. A „világ diktátorai egyesüljetek” szép zászlója alá gyülekeznek – mondom, ez igazán szomorú, de ez az ő szégyene. Ám van ennél lejjebb is. (Mindig van.)
És ez, amit Ukrajna ellen mondanak és tesznek. A szovjet birodalmi lázban égő putyinista hatalom embert nem kímélve gyilkol Ukrajnában. Bucsa, Szarajevó, Kamenyec Podolszk, Katyn vagy Ruanda mellett az emberi gonoszság örök szimbóluma marad.
Az ukránok ellen ma (ráadásul rágalmakkal általában) kiállni olyan bűn, amelyet nekünk is szégyellenünk kell, még ha nem is mi mondjuk.
Orbántól, Szijjártón át a névtelen senkik seregéig, akik ma Ukrajna ellen uszítanak, hazudnak, gonoszkodnak, nos ők állítják elő azt a szégyen adagot, amely még unokáinkat is feszélyezni fogja. Megjegyzem, az övékét is valószínűleg. Legalábbis jobb helyeken a diktatúra elvonulásával a leszármazottak egy része hamut szór a fejére, még ha nem is tehet felmenői gaztetteiről. De valahogy meg kell mutatnia, hogy ő már nem olyan, visszatért (vagy el sem hagyta inkább) a jó emberek internaiconáléját. A jó emberek internacionáléját, amit Gedali emleget Iszaak Babel Lovashadsereg-ében, hogy az orosz irodalomból mondjunk egy fontos, szép példát. Emlékeznek: „én a jó emberek Internacionáléját akarom, azt akarom, hogy minden lelket számba vegyenek, és első osztályú ellátásban részesítsenek”.
Aztán Iszaak Babelt, Sztálin egykori kedvencét 45 éves korában tarkónlőtték egy zajos reggelen.
De vissza a mi szégyenünkhöz. Ez itt terül el előttünk, ráadásul napról-napra nő. Terjed. Átüt mindenen. Bűzlik és felfakad. Mi most csak annyit tehetünk, hogy a jegyzőkönyv kedvéért leírjuk, kimondjuk, hogy mi a megtámadottak mellett állunk. És ahhoz képest, amit Kijivben kell megoldani, a mi dolgunk csak gyerekjáték itt jövő tavaszig.
Rövidesen pedig, majd a hírekből is itt a Klubrádióban megtudjuk, hogy az amerikai polgároknak ma nő a szégyenlistájuk, vagy legalább ők fellélegezhetnek.
Dési János jegyzete az Esti gyors 2025. augusztus 18-ai adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)