A megfélemlítés mechanizmusa – Sánta Ferenc novelláiról az Ötösben

Hogyan lesz a nyelvtanulásból művészi útkeresés, majd közösségi misszió? Mai első vendégünk Bertalan Nóra, a koreai kalligráfia szerelmese, a Munbangsau csoport alapító tagja és tanára volt. Nemrég nyílt kiállításukon a japán gyarmati uralom idején alkotó koreai költő, Jun Dongdzsu költészetét idézik meg: ecsettel és tintával. 

Városi oázisok, zöldudvarok, rejtett kertek – vagyis olyan zöldfelületek, amelyek nemcsak szebbé, de élhetőbbé is teszik a várost. A stúdióban Mudra András építészt, a Budapest100 programvezetőjét, kérdeztük arról, hogy miért fontos tudatosan zöldebbé formálni a környezetünket, és hogyan alakítsunk ki városi zöldszigeteket. 

A műsor második órájában Sumonyi Papp Zoltán író, szerkesztő volt a vendégünk, aki egyetemistaként testközelből élte meg a hatvanas évek nagy irodalmi felfutását, és személyesen is jól ismerte Sánta Ferencet. A Klasszikusok újratöltve rovatunkba ma az ő novelláit hozta, a Nácikat és a Halálnak halálát. Mint mondta Sánta Ferencről: „a náci-lét mibenléte, a megfélemlítés mechanizmusa érdekelte. Majdnem minden írása ekörül forog, holott egy pofon sem csattan bennük.” És, hogy miért pont ezeket a műveket választotta és vajon hogyan szólnak hozzánk ma a megfélemlítő hatalom természetét boncolgató Sánta Ferenc-írások, az kiderül beszélgetésünkből. 

Mi történik, ha három, egymástól látszólag távoli nő életútja láthatatlan szálakkal összekapcsolódik – és ebből egy érzékeny film születik? A hajfonat finom részleteken keresztül mesél a női újrakezdésről, az elhallgatott terhekről és tabukról. Rieger Johannával, a Glamour újságírójával beszélgettünk a filmről, és arról, hogy mi minden húzódik meg az „erős nő” mítosza mögött. 

A teljes adást a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)