"A magyar rendszer az alacsony bérekre épít"
31/05/2022 10:27
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
Magyarország alapvetően egy összeszerelőüzem, így nem jelent akkora hozzáadott értéket, mint egy kutatásra és fejlesztésre berendezkedett ország – véli Molnár László. A Gazdaságkutató Intézet vezérigazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar vállalatok a bérek emelése helyett inkább olcsó munkaerővel és gépesítéssel igyekeznek kompenzálni az alacsony bérek miatt bekövetkező elvándorlást.
Ha kiszűrjük a Magyarországra jellemző alacsonyabb árszint és hosszabb munkaidő hatását, egy itteni dolgozó átlag 32 százalékkal kevesebb hozzáadott értéket teremt egy átlagos uniós munkavállalónál – mutat rá a magyar gazdaság egyik fő problémájára az Európai Bizottság napokban közzétett, Magyarországról szóló jelentése.
A Népszava cikke szerint az alacsony termelékenységet mutatja az is, hogy a 2004-as uniós csatlakozás óta a hazai gazdaság egy főre jutó GDP-je az uniós átlag 63 százalékáról 2021-re 76 százalékig emelkedett. 17 év alatt tehát 13 százalékponttal növeltük fejlettségünket.
"A magyar rendszer az alacsony bérekre épít, ahelyett hogy a munkaerőt valóban megfizessék" – véli Molnár László. A Gazdaságkutató Intézet vezérigazgatója szerint nagyon nehéz a hatékonysági mutatókat összegezni. Jelen esetben az árbevételt osztják el a ledolgozott munkaórák számával. Az egy munkaórára jutó termelés mutatója azt bizonyítja, hogy a magyar vállalatok nem tudnak ugyanakkora árbevételt elérni, mint külföldi társaik.
Hozzátette, ebben a vonatkozásban "Magyarország alapvetően egy összeszerelőüzem", így nem jelent ugyanakkora hozzáadott értéket, mint egy kutatásra és fejlesztésre berendezkedett ország.
A termelékenység másik fele a szervezettség, amitől függ az, hogy hány órát tud egy dolgozó hatékonyan dolgozni.
Statisztikai értelemben persze jól hangzik, hogy a nyugatinál olcsóbb munkaerő, hiszen összességében kevesebbet, de arányaiban többet tud termelni, de ennek járulékos, látható következményei vannak, mert a munkavállalók okkal gondolhatják úgy, hogy inkább külföldre mennek magasabb fizetésért, ugyanazt vagy hatékonyabb a munkát végezni. A keletkező munkaerőhiányt a magyar vállalatok jellemzően nem a bérek emelésével, hanem olcsó, külföldi munkaerő behívásával igyekszik kompenzálni. A termelékenységet a gépesítéssel igyekeznek ugyan növelni, de ez sem jelent magas hozzáadott értéket.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2022.05.31., kedd 8:10
Riporter: Dési János
