A magyar politika Chelsea-je és egyéb futballhasonlatok a Demokratikus Koalíció kapcsán - Selmeci János jegyzete

A labdarúgásban gyakran előfordul, hogy egy csapat elsősorban azért igazol le egy játékost, hogy az illető ne egy másik klubhoz szerződjön. Kevésbé számít, hogy a tehetséges labdarúgó beleillik-e az edző elképzeléseibe, vagy a csapat játékába, a lényeg, hogy ne ellenük szerezzen gólokat, a csapat pedig vonzóbbnak tűnjön újabb futballisták és persze a szurkolók számára a transzfert elbukó riválisnál. Ezt csinálja most Angliában – látható sportszakmai koncepció nélkül – a Chelsea.

Itthon a Demokratikus Koalíció a magyar politika Chelsea-jeként csap le boldog-boldogtalanra, akit el tud csábítani az ellenzéki pártok színeiből, hadd lássa minden politikus és szavazó, hogy melyik ellenzéki csapattal van a legnagyobb esély – ismét futball-hasonlattal élve – a Bajnokok Ligáját érő pozícióra.

Ami a top futballban a BL-szereplés, az a magyar politikában a második legnagyobb párt szerepe, ami pénzt, valamekkora befolyást és biztos pozíciót jelent, a klubot nem fenyegeti a kiesés szélére sodródás, játékosai jól élnek még akkor is, ha a bajnoki címre nincs is valós esélyük a jóval több (ezúttal nem arab olaj, hanem adófizetői) pénzből működő, Orbán Viktor nevű középcsatárral rohamozó rekordbajnok ellen.

A Demokratikus Koalíció korábban bajnokcsapatot győzelemre vezető, majd megbuktató, végül egy frissen alapított klubból középcsapatot csináló vezetőedzője felismerte, hogy az ellenzéki szurkolóknak nincs szükségük botladozó, identitás nélküli közép- és kiscsapatokra, akik között még olyan is van, ami egyetlen tétmérkőzést sem játszott soha, mégsem esik ki az első osztályból. A DK az ő legjobb, sőt igazából szinte bármilyen játékosaikat igazolja most le, hátha erősödik picit a középpálya, és hátha jön velük még néhány szurkoló is, akiknek nem számít, hogy milyen színű mezben, és milyen elvek mentén, csak valaki rúgjon már egy gólt a Fidesz kapujába. Akinek pedig politikusként a közös lista oké volt, miért ne húzná most végleg magára a DK mezét.

Ahogy az Elche-Cádiz spanyol kiesési rangadó is csak a csapatok legelszántabb híveit érdekli, úgy egy LMP-Párbeszéd párharc sem hoz lázba tömegeket, egy élvezhető mérkőzéseket játszó, a rekordbajnokot legalább megszorító ellenzéki pártot viszont sokan látnának szívesen, talán még néhány eddig semleges szurkoló is.

Persze teltház ebből még nem lesz, és vannak ellenzéki szurkolók, akiknek nem felel meg a Demokratikus Koalíció nevű futballcsapat akkor sem, ha igazolnak pár dekázni (dékázni?) tudó játékost, szóval kelleni fog még legalább egy másik, a középcsapat státuszból kiemelkedő, másfajta játékot játszó csapat is a rekordbajnok legyőzéséhez és szükség lesz ma még ismeretlen játékosokra is, és talán a bajnokság „legjobb” csatárának is ki kell öregednie.

A játékosok és szurkolók nélküli klubok viszont aligha fognak hiányozni a bajnokságból, a színvonalnak pedig egy erősebb ellenzéki csapat még akkor is jót tehet, ha sokak szerint csúnya a mezük, nem szimpatikus az edzőjük, undorító megoldásaik vannak és egyelőre még az örökös gólkirályjelölt Orbán Viktor sem bántja, hogy velük kell játszaniuk.

A kérdés már csak az, hogy az elkötelezett szurkolókon kívül vajon érdekel-e még bárkit ez a mérkőzés....

Selmeci János jegyzete a 2023. január 27-i Esti gyorsban hangzott el.