A magyar állam csendes, kiszolgáló civil szervezeteket akar
21/03/2023 14:16
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
A magyar kormány Brüsszelben aláírta azt az EU-s állásfoglalást, amely a civil szervezetek bevonását tartja kívánatosnak a jogszabályalkotásba, hogy a közpénzekből olyan szervezetek is egyenlő feltételekkel részesülhessenek, amelyek esetleg kormánykritikusan szólalnak meg. Ehhez képest a hazai közönségnek már ezzel ellenkező előjellel szólaltak meg a magyar kormányzat képviselői, holott az EU célja világos: az ember ne legyen kiszolgáltatott a hatalommal szemben.
Az elmúlt 13 év kormányzását figyelembe véve talán meghökkentőnek tűnhet, hogy a magyar kormány a civil szervezetek tiszteletben tartásáról szóló állásfoglalást írt alá Brüsszelben. Mi történt? Megváltozott valami? Sajnos nem, Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke adta meg a hátterét a történéseknek.
A dokumentum, amelyet az Európai Unió igazságügyi miniszterei - köztük Varga Judit - írtak alá, az alapvető jogok védelmében igyekszik előmozdítani a civilek beleszólási lehetőségét a jogalkotási folyamatokba, vállalja, hogy az állam visszafogja magát, hogy nem avatkozik a civilek feladataiba: fontosnak tartja a civil társadalmat és kifejezetten azokat a szervezeteket, amelyek a demokrácia védelmében szólalnak fel. Amíg azonban az Orbán-kormány ezt Brüsszelben a jelek szerint támogatja, Budapesten másképpen áll a kérdéshez.
Pardavi Márta hozzátette, hogy egy olyan közös állásfoglalásáról van szó, amit ezúttal nem előzött meg semmilyen vita, vagy "harc", hanem a magyar miniszter a többikekkel együtt aláírta. "Ez egy világos szöveg. Aki elolvassa, az azt látja, hogy a magyar kormány szerint is vannak olyan civil szervezetek, amelyek az államhatalmat korlátozni és ellenőrizni szeretnék", és vannak olyan állampolgárok, akik ezeken a szervezeteken keresztül akarnak részt venni a közügyek megvitatásában. A miniszter pedig aláírta azokat a vállalásokat, hogy ezeket az embereket és szervezeteket, amelyek esetleg a kormányzattal kritikusak, nem fogja zaklatni, korlátozni, mondta.
"Ennek kifejezetten örülhetnénk, de, amikor erre reagál a kormány, akkor sajnos visszavált a hazai, szokásos módon arra, hogy megbélyegzi ezeket a szervezeteket. Holott ennek ellenkezőjét vállalták Brüsszelben - hívta fel a figyelmet a jogvédő egy nem elhanyagolható szempontra.
Pardavi fontosnak nevezte, hogy a közös állásfoglalás arról is szól, hogy a civileket vonják be, és azok vegyenek részt a jogszabályok véleményezésében: "erre az utóbbi években nem volt mód, de az uniós pénzek folyósítása érdekében ezt is vállalta a kormány: "ezzel kapcsolatban itthon is várnánk érzékelhető javulást" - tette hozzá.
Hogy mely jogszabályokról van szó, arról Pardavi azt mondta, minden nap készülnek jogszabályok, és ezek mindenkit érintenek, ezért lenne fontos, hogy mindenki hallathassa a hangját, és nem csak akkor, amikor az uniós forrásokhoz való hozzáférésről van szó. Ezzel kapcsolatban Pardavi felevenített egy közelmúltbeli megbeszélést, amit az Igazságügyi minisztériumban tartottak a bíróságokat érintő jogszabálytervezetek előkészítése során: Pardavi ezt előremutatónak nevezte, és azt mondta, jó gyakorlat lehetne, de összességében úgy néz ki: hiába vállalja a kormány, hogy a civileket bevonják, és adnak nekik időt, teret, "ennek a gyakorlatát nem lehet látni".
Hangsúlyozta, nemcsak az uniós pénzekhez hozzájutás érdekében kellene a magyar állampolgárokat és a civileket bevonni, hanem általában ez lenne a helyes, demokratikus gyakorlat. Ehhez képest "ezzel ellentétes tendenciákat látni", és Pardavi szerint ma bármely kritikus szervezet számíthat arra, hogy megtorlás éri: vagy a jogszabályozással, ahogy az orvosi kamarával történt, amelynek elvették a jogait, vagy a jogaikat csorbítják, ahogy a tanárokkal tették a sztrájkjog elvételével.
Pardavi arról is beszélt, hogy az indokolatlan jogkorlátozások ellen bírósági utat kell biztosítani, és a bírósági útnak hatékonynak kell lenni. "Az ember ne legyen kiszolgáltatott a hatalommal szemben". Ezt várja el az Európai Bizottság is a kormánytól az uniós forrásokért cserébe: az állami erőfölényt szeretné visszaterelni a demokratikus mederbe.
A magyar állam is osztogat "civileknek" pénzt, de Pardavi a Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatban azt mondta, hogy a magyar kormány által is aláírt állásfoglalásnak az is a lényege, hogy a civil szervezeteknek megkülönböztetés-mentesen biztosítsák a közpénzekhez való hozzáférést, illetve, hogy általában támogassák a civil szervezetek virágzó működését. Ehhez képest a demokratikus részvételt megerősítő finanszírozás nincs jelen, közpénzből kormánykritikus szervezet vagy kritikusan megszólaló szervezet nem részesülhet.
Pardavi szerint a magyar kormánynak ma azok a civil szervezetek a jó szervezetek, amik ugyan a megpróbálják befoltozni a jelentős hiányosságokat, amit a társadalom érzékel, de hangos kritikát nem fogalmaznak meg. A Magyar Állam csendes, kiszolgáló civil szervezeteket akar a támogatni, de az államhatalmat ellenőrző civil szervezeteket erősíteni kell.
2023.03.21., kedd 6:44
Riporter: Szénási Sándor