A legnehezebb helyzetű gyerekek harmada is kiszorulhat a távoktatásból

A digitális tanrend jól működik – jelentette be Maruzsa Zoltán államtitkár, csakhogy ehhez a szaktárcának vajmi kevés köze van. Márciusban azonnal tudni lehetett, hogy ez az iskoláknak és a pedagógusoknak köszönhető, akik több-kevesebb döccenővel folytatták a tanévet, persze ahol tudták. Abban mindenki egyetért, hogy ez a tanév nem teljes értékű – és abban is, hogy nagyon fel kell készülni jövő szeptemberre, amikor kiderülnek azok a hiányosságok, amelyeket a rendkívüli helyzet okozott. Az iskolába visszatérés ellen a járványveszély mellett az szól, hogy az utolsó két hétben már úgysem lehet érdemi munkát végezni. Ugyanakkor a szülők, akiknek sokszor már elfogyott a szabadságuk és el is fáradtak, úgy érzik, nem volna baj, ha biztonságban tudnák a gyerekeiket – és remélik, hogy lesznek nyári táborok is, erről egyébként szintén döntés született. Felmerült az is, hogy a napközis táborokban kellene felzárkóztatni a gyerekeket – de ez plusz energia és plusz pénz kérdése lenne.

A Szülők Háza Alapítvány nyári táborokat szervez, ők az élménylapú tanulásra koncentrálnak, bár fogalmuk sincs, hogy milyen körülmények és rendelkezések alapján táborozhatnak majd a kicsik. Regős Judit, az alapítvány elnöke, aki maga is négy gyermeket nevel, egyelőre tájékozódik, és fogalma sincs, hogy visszaengedi-e a gyerekeit az iskolába. Elmondta: arról is beszélni kell, hogy a gyerekek elidegenedtek egymástól a kényszerű bezártságban. Ő még nem tudja, hogy elengedi-e a gyerekeit iskolába.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke szerint érdemes volna azon is elgondolkozni, hogy nyáron mennyire lehet bepótolni a hiányosságokat – ez azonban pénzkérdés is. A szerdai Reggeli Gyorsban elmondta: fel kellene mérni, hogy mekkora igény van az újraindításra, és aszerint kellene egyéni döntéseket hozni. (Horváth Pétert Reggeli gyors című műsorunkban kérdeztük a témáról, azt a cikket ITT találják.)

Silbermann Zsóka harmadikosokat tanít digitálisan, Azt mondja, most már nagyon nehéz a számítógép előtt koncentrációra bírnia a gyerekeket. Az iskolanyitásról ő is azt mondja: nem mindegy, hogy hol, melyik iskoláról beszélünk, és az sem, hogy hogyan lehet értelmezni a rendelkezést.

A Rosa Parks Alapítvány felmérése szerint azokban az iskolákban, ahol szegregált vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek tanulnak, a diákok 30 százaléka nem jut hozzá a digitális oktatáshoz. Ráadásul a kérdőívet kitöltők átlagéletkora 58 év volt, ami azt jelenti, hogy a legveszélyeztetettebb helyzetben levőket olyanok tanítják, akikről nem lehet elmondani, hogy digitális anyanyelvük van. És akik már nagyon fáradtak. Ezeknek a gyerekeknek nyilván nagyon fontos lenne, hogy újra személyesen foglalkozzanak velük a tanáraik, akár nyáron is – tőlük viszont ez nem várható el ingyen.

Az adást a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép (részlet): MTI/Illyés Tibor