Mennyezet – Józsa Márta jegyzete
Gondolatok egy kórházban készült fotó kapcsán. „… itt naponta rászakadhatna egyesekre a mennyezet, az óriási hazugságok okán, de valamiért nem teszi. Jól működhetnek Magyarország fölött az égi tetőfedők …”
Annyit érünk amennyink nincs - Dési János jegyzete
Cigány itt az, akinek ebből elege van. Nyilván félrevezetett cigány, ha ezt nem akarja. Mert ha okos cigány lennénk, akkor a külügyminiszterrel repkednénk, közben pezsgőt kortyolnánk a kaviárhoz, hiszen magasan iskolázottak lennénk, akiknek fentről, onnan látszana, hogy nem térkép e táj, s a magasból még megvan az ország.
Még gombócból is sok – Rózsa Péter jegyzete
Még gombócból is sok a 16, nemhogy 16 ilyen évből! Bocsánat Szabó István nevű facebook-os posztoló olvasótól, hogy elloptam a péntek reggel közzétett gondolatát, de annyira találó, hogy folytatnám is nyomban.
Az abszurdum is stagnál – Selmeci János jegyzete
Abszurdum, hogy, 3,5 év gazdasági stagnálás után még mindig több mint 30 százalékon áll a kormánypárt, sőt akár még nyerhet is, a gazdasági miniszter pedig nem új munkát keres, vagy legalább egy számológépet valahol, hanem a Facebookon ír top tízes (bocsi, kilences) listát arról, hogy ki a nagyon hülye, és nincs rajta a kormány.
Sakkjátszma, vagy szétesett kampány - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a pillanat, amikor az ember megáll, visszatekeri fejben az elmúlt heteket, és felteszi a kérdést: ez most zseniális sakkjátszma, vagy egyszerűen szétesett a kampány? Mert amit Lázár János produkál, az kétféleképpen értelmezhető. És egyik sem megnyugtató.
Pandadiplomácia - Józsa Márta jegyzete
Keleti nyitás ide vagy oda, itthon is jó lenne valamilyen célszerű szimbólumot találni a faunánkban, hogy nehogy elbízzuk magunkat, legyen valami újabb aggódni való.
Vörös kód – Józsa Márta jegyzete
Nem is rossz ötlet, húzzanak el valamennyien melegebb éghajlatra, abba a megérdemelt kilenc körbe, amelyre Dante főműve utal. Addig is félve dideregjen a nincsteleségbe taszított, vagy abban hagyott polgártársainkkal együtt mindenki, aki felelős az elnéptelenedő, lecsúszott régiók magára hagyásáért, a nyomorgók lenézéséért, az őket segítők üldözéséért, és a rablásra alapozott hatalmi cinizmusért.
A mindenható állam jóindulata
A rezsistopot hatalmas tettként állítják be, pedig valójában beismerés. Annak beismerése, hogy a társadalom jelentős része már nem bír el egy kicsivel magasabb számlát sem. Hogy a tartalékok elfogytak, hogy a "rezsivédelem" nem stabilitást teremtett, hanem egyensúlyozást a szakadék szélén.
Több sétálóutcát a városba! – Kárpáti Iván jegyzete
29/04/2025 18:02
| Szerző: Kárpáti Iván/Klubrádió
A sétálóutcák nem tesznek csodát, de képesek új egyensúlyt teremteni a szórakozás és az élhetőség között. Egy-egy forgalomtól elzárt utca önmagában még nem oldja meg a lakhatási válságot, a zajproblémát vagy a közlekedési káoszt, de jelzi, hogy a város nem csak az autókra van szabva. És ez már önmagában is nagy dolog.
Egy friss közvélemény-kutatás szerint a VII. kerületi lakosok többsége támogatja a kezdeményezést, sőt: még az autóval közlekedők közül is sokan belátják, hogy ez az irány nem ellensége, hanem szövetségese a városnak. És ami eddig gyakran hiányzott: politikai akarat is kezd körvonalazódni.
Mert miről szól ma a bulinegyed? Egymást érő kocsmákról, éjszakai lármáról, taxisforgalomról, lakhatatlan bérházakról. És miről szólhatna holnap? Árnyékos teraszokról, lassú sétákról, biciklivel közlekedőkről, valódi közösségi terekről. Egy városrész, ami nemcsak turistáknak szól, hanem azoknak is, akik ott élnek.
A sétálóutcák nem tesznek csodát, de képesek új egyensúlyt teremteni a szórakozás és az élhetőség között. Egy-egy forgalomtól elzárt utca önmagában még nem oldja meg a lakhatási válságot, a zajproblémát vagy a közlekedési káoszt, de jelzi, hogy a város nem csak az autókra van szabva. És ez már önmagában is nagy dolog.
Ha valóban megvalósulnak ezek az átalakítások, a bulinegyed új arcot kaphat: olyat, ami nappal is barátságos, ahol a járda nem csak parkolóhely, hanem a városi élet színtere. Egyre többen ismerik fel, hogy nem az a modern város, ahol mindenki kocsival jut el mindenhova, hanem az, ahol a gyaloglás is élmény, nem kényszer.
A belváros forgalomcsillapítása régi vita, de most úgy tűnik, nemcsak álom, hanem közösen akart valóság is lehet belőle. A lakók, a várospolitika és a közlekedésszakma most ritka egyetértésben néznek egy irányba.
Kárpáti Iván jegyzete az április 29-i Esti gyorsban hangzott el, meghallgathatják a fenti lejátszórar kattintva.
(Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a jegyzet meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
