„Köszönjük
Publicisztika
Repülőrajtot vett az infláció – Kárpáti Iván jegyzete
Publicisztika

Repülőrajtot vett az infláció – Kárpáti Iván jegyzete

Miután a gazdaság teljesítménye helyett az infláció vett repülőrajtot, idén nem marad más, mint feltekerni kattanásig a gyűlöletet és az ideológiai harcot. Mivel a törzsszavazók is bemennek a boltba és bekerülnek a kórházba, valahogy bennük is kell tartani a lelket, valami nagyobb és félelmetesebb képet muszáj festeni eléjük.

Gazdag szegények – Józsa Márta jegyzete
Publicisztika

Gazdag szegények – Józsa Márta jegyzete

Sebestyén Géza, az MCC gazdaságpolitikai műhelyének vezetője szerint ma jobb szegénynek lenni Magyarországon, mint a bűnös nyolc év utolsó évében, 2010-ben gazdagnak lenni volt, mert a szegényeknek sokkal több mobiljuk, autójuk, vagy éppen mikrohullámú sütőjük van, mint amennyit a korábban gazdagabbnak számítók a NER áldásai előtt birtokoltak. Józsa Márta jegyzetében elmondja, ő nem állt volna meg itt.

Ady, Trump és akik már nem bíznak senkiben – Selmeci János jegyzete
Publicisztika

Ady, Trump és akik már nem bíznak senkiben

Ha nem gondolom mindenről ugyanazt, mint a tábor, mondjuk a harmadik oltást már nem akarom járvány idején, vagy Trump híveként is elismerem, hogy az előző választást amúgy elvesztette, akkor könnyen elveszhetek a semmiben.

Bye-bye Dubaj, bye-bye Orbán - Rózsa Péter jegyzete
Publicisztika

Bye-bye Dubaj, bye-bye Orbán - Rózsa Péter jegyzete

Amit tizennégy év alatt elloptak, amit kiszárítottak vagy éppen felszámoltak, már hirtelen jött pénzzel sem lehet helyreállítani. És ez itt a lényeg; most jutott el ez a politikai rendszer a fordulóponthoz, akár tovább öntik a pénzt és gyarapítják a vagyont maguk számára, vagy a föltámadott társadalmi feszültségeket bármekkora pénztömeggel próbálják enyhíteni, nem megy.

Jó hír – Szénási Sándor jegyzete
Publicisztika

hír – Szénási Sándor jegyzete

Újabban csupa, csupa jó hír érkezik a kisembernek, hogy a rokoni és kliensi körnek továbbra is folyamatosan juttatott százmilliárdok mellett neki is csurran-cseppen. Úgy, ahogy ez eddig is volt, és ami olyan szépen aládúcolta, mit aládúcolta!: gránitszilárdságúvá tette a rezsim neofeudál épületét.

Mennyit ér Trump barátsága? – Kárpáti Iván jegyzete
Publicisztika

Mennyit ér Trump barátsága?

A Győrben gyártott Audira nem lesz büntetővám, az ingolstadtira meg igen? Kétlem. Vagy mostantól amerikai gázt és olajat veszünk? Akkor mi lesz a gondosan vigyázott szuverenitásunkkal?

Schengen - Józsa Márta jegyzete

15/12/2024 07:46

| Szerző: Józsa Márta / Klubrádió

 | Szerkesztő: Szikora Gábor

Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.

2024. december 15. Józsa Márta jegyzete - Útszélen (2024. december 12., csütörtök)
02:51
00:00

Van egy magyar város, Sátoraljaújhely, amelyen átfolyik egy folyó, igazából inkább patak, olyannyira, hogy nyáron el is tud apadni. Ez a Ronyva, a Bodrog mellékvize. Valamikor átfolyt a városon, de Trianon után határfolyóvá avanzsált, mi több hajózhatóvá, legalábbis így szerepel a békeszerződés indoklásában. Amelyben elvárás volt, hogy az új határokat lehetőleg ne vonalzóval húzzák meg, inkább egy természetes objektum, mondjuk egy hajózható folyó mentén. Nos, így lett folyami hatalom Sátoraljaújhely, bár papírcsónaknál nagyobb vízi jármű aligha közlekedhet rajta, nyáron még az sem.

A Ronyva amúgy keresztezi a Rákóczi utat, amelynek nagyjából az első ötven háza Magyarországra esik, a többi Szlovákiára. Tizenhét évvel ezelőttig ha valaki át akart menni a Ronyván, akkor tizenvalahány kilométert kellett kerülnie, ha át akart nézni a szomszédasszonyhoz, de csak bizonyos órákban, ha mondjuk az estét is szerette volna ott tölteni, és nem a korán bezáró kishatár-átkelőn óhajtott közlekedni, akkor negyven kilométeres utat kellett legyőznie az első, hét után is nyitva tartó közúti átkelőig.

Mondjuk hetven évvel ezelőtt meg pár évre el is maradhatott a vizit a baráti Csehszlovákiába, később a helyzet enyhült, előbb évente néhányszor, az úgynevezett világútlevél bevezetése óta pedig bármikor át lehetett kelni a határon knédlit enni, meg fácános sört inni, meg rokonokat látogatni. 2007. december 21-én ott voltam az ünnepen, amikor az utca két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad.

Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe. Bretter Zoltán filozófus barátom Facebook-bejegyzését idézem: „Bevégeztetett. Románia a schengeni övezet tagja. A vegzálások a határon, vonatról leszállítások, elkobzások, bugyiba rejtett Amo szappanok emléke a 70-es, 80-as években, aztán a végeláthatatlan sorok a határátkelőnél... a múltnak soha nem felejthető terhei. Annál nagyobb a megkönnyebbülés és boldogság... Ha eddig éltem, már megérte.”

Hát valahogy így gondolom magam is, akit egyébként 1983-ban örökre kitiltottak Romániából, és azon nagyon kevesek közé tartozom, akik kétszer is beszöktek az országba látogatóba. De az örökös kitiltásnak remélni lehetett, hogy egyszer vége, lesz, de sokáig reménytelen gondolat volt, hogy csak úgy ide-oda lehessen sétálni. Innen is látszik, hogy néha milyen rövid tud lenni az öröklét.

Józsa Márta jegyzete az Útszélen 2024. december 12-i adásában hangzott el, és a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. A teljes adást pedig itt találják:

2024. december 12. Útszélen (2024. december 12., csütörtök 15:00)
50:59
00:00
Műsorvezetők: Józsa Márta Szerkesztők: Józsa Márta