Út a börtön világába - Hardy Mihály jegyzete
Szögezzük le, hogy amiről tudunk, azt minden jel szerint csak a jéghegy csúcsa, amint egyre újabb és újabb rémtörténetek és videók kerülnek elő kezdem azt gondolni, hogy Dante pokoli jelenetei váltak valósággá – Magyarországon és a magyar hatóságok csendes sunyításával.
Öltönyösök - Szénási Sándor jegyzete
Mármost hülye a rendszer, vagy sem? Ha nem hülye, akkor Kovács-Bunát sem tette volna meg megbízott igazgatónak a Szőlő utcában, de ha már, a debreceni tökig sáros igazgatóhelyettest aztán végleg mellőzte volna. De nem. A NER láthatóan büszkén vonul, pocsolyából szarba lép.
Amikor elfogynak a szakemberek - Kárpáti Iván jegyzete
Amikor elfogynak a szakemberek, nem megoldást keresnek, hanem trükköznek. Szabályokat hajlítanak, felelősséget tolnak lejjebb, orvosokat vezényelnek át saját szakterületüktől távol, sokszor írásos garanciák és megfelelő bérezés nélkül. Ha baj van, a felelősség az övék. Ha működik, a vezetés pipálhatja a spórolást.
Gazember, aki a verést helyesli - Dési János jegyzete
A verés fontos eleme a hagyományok láncolatának. Nehogy már az államra bízott gyerek kimaradjon ebből a közös nemzedéki élményből. Twist Olivért is verték, mégis milyen híres lett. Le a belpesti kényeskedéssel és sipákolással. Fenékig.
Mi szültük Twist Olivért – Józsa Márta jegyzete
Nincs okunk feltételezni azt, hogy bárki levonta volna ennek a két évszázada megírt történetnek a tanulságait.
A magyar gyerek az új migráns, én pedig fel vagyok b... - Selmeci János jegyzete
Mindenki tudja, hogy szörnyű dolgok történnek az állami gondozott gyerekekkel, és tudjuk, hogy ezeknek egy részét éppen azok tussolják el, akiknek ezekre a gyerekekre kellene vigyázniuk.
A háromszázalékos csapda - Rózsa Péter jegyzete
A kormány magánberuházásokat minősít nemzetgazdaságilag kiemeltté? A Szilas-park nevű vállalkozás ennek az állatorvosi lova.
Hulladékok - Szénási Sándor jegyzete
Trump mintha csak arra emlékezne, ami a fejében motoz, a külvilág csupán zaj a számára.
Politikai feltámadás - Rózsa Péter jegyzete
20/03/2024 18:03
| Szerző: Rózsa Péter/Klubrádió
Keretszabály, keretlegény, politikai keretrendszer, rács mögé mindenkit, mit kell ezt szépíteni?! Aki állami pénzből működik, az az állam foglya. Vagyis nem, esetünkben az állam az maga, ő, a nagy vezér, nyilván szegény, egyre szürkülő, dakota mondásaiba belemerevedő miniszter-és pártelnökről, Orbán Viktorról beszél jegyzetében Rózsa Péter, a kulturális élet központi irányítás alá vonása apropóján.
Film, színház, muzsika és múzeum. Mindez hamarosan – 34 év után ismét – központi, állami irányítás alatt lesz. A készülő törvény az állami vagy megyei hatáskörbe tartozó színházakat, zenekarokat és múzeumokat egy-egy ember felügyelete alá vonja. A filmművészet már régen be lett darálva, azt tehát most és mindörökké hagyhatjuk. A készülő kulturális törvény célja az általános indoklás szerint a következő – idézem: „a teljes kulturális ágazat egységes rendszerbe helyezése, (…) az intézmény- és tevékenységrendszer, a támogatások és irányítási területeinek összehangolt és egységes keretszabályozása”.
Keretszabály, keretlegény, politikai keretrendszer, rács mögé mindenkit, mit kell ezt szépíteni?! Aki állami pénzből működik, az az állam foglya. Vagyis nem, esetünkben az állam az maga, ő, a nagy vezér, nyilván szegény, egyre szürkülő, dakota mondásaiba belemerevedő miniszter-és pártelnökről, Orbán Viktorról beszélek. Központosít, maga alá, vagy elvon mindent, amit ér. Pénzt, intézmény, jogköröket. A teljes kulturális élet központi irányítás alá vonásával nem tudni mit remél, mit is nyerhet, már azon a számára jó érzésen kívül, hogy ez is a kezében összpontosul. Bizsergeti a tenyerét a hatalom, Stimulálja. Az, hogy mit is kezd ezzel, nem számít. Kiszór hatmilliárd forintot egy Petőfi-torzót szülő filmre, az állami irodalmi- és zenei műhelyeket, illetve az élükön regnáló szolgáknak odaönti, az államtól független kultúrától pedig elvonja a pénzt. Ha ez sem elég, még meg is bünteti, vagy fenyegeti ezeket. Legjobb kisdiákja most az Operaház főigazgatója például szintén fenyegeti a dolgozókat. Az alacsony bérek és a megbecsültség hiánya miatt sztrájkoló énekesek és muzsikusok fején táncol. Tegnap pedig – alig két héttel a büfészünettel kettévágott Carmina Burana előadása után –a műszaki személyzet sztrájkja miatt az irodai dolgozókat zavarta fel a színpadra, hogy pakolják a díszletet. Közben fenyegetőzik, és lábbal tiporja a maradék sztrájktörvényt azzal, hogy nem is hajlandó tárgyalni az alkalmazottakkal.
Szóval, 34 évvel a rendszerváltás után szépen kialakul a 34 évvel ezelőtt éppen már meghaladott rendszer. A központosításra van egy javaslatom; ne szépítsük, ne erőlködjünk azzal, hogy egy letűnt kor intézményeinek új nevet adunk. Legyen csak nyugodtan ismét Hazafias Népfront, Központi Bizottság és annak sajtó- és kulturális osztálya, legyen a Belügyminisztériumban a III/III-as ügyosztály Operaházat megfigyelő alcsoportja is, legyen nyugodtan Egyházügyi Hivatal, és a többi elnevezést is ajánlom újra visszahozni. Felesleges az új név, ha a tartalom a régi. Éljen a múltba oltott jövő, hiszen látjuk, van feltámadás.
Rózsa Péter jegyzete az Esti gyors 2024. március 20-ai adásában hangzott el.