Kedvenc szakpolitikusod – Selmeci János jegyzete
Szóval a Tisza Párt most kap tőlem egy pontot az orvosáért, és a kitűnően felismert lehetőségért, és annak különösen drukkolok, hogy ők megmutassák magukat, végül is nem ártana megtudnunk, hogy végül is kikre szavazott a választók harminc százaléka.
Bohócok Posványoson – Hardy Mihály jegyzete
Talán a hely szelleme, Bálványos okozza Németh Zsolt fejében ezt a nagy Trump-bálványozást. Még szerencse, hogy pár órával korábban ugyancsak ő, ünnepélyesen átadott egy szippantós kocsit is Posványoson. Úgy látom, szükség lesz rá…
Jönnek a hírek! – Szénási Sándor jegyzete
Mármost a nemtürk, nemorosz, és egyéb, ezektől elhatárolódó média felhívja arra a figyelmet, hogy Azerbajdzsánban a kormánykritikus aktivistákat 1. börtönben tartják, 2. meg is kínozzák őket, arról meg szó sem lehet, hogy az azeri nyilvánoságban bárki összevissza fecsegjen, ha mégis megteszi, lásd az első, és a második pontot.
1500 milliárd már a zsebben
Ez abból jött össze, hogy kurva vastagon fog a ceruza, amikor öntik a tengernyi betont, vagy éppen drágán adnak szolgáltatásokat olyan cégeken keresztül, amiket még állami megrendelésekkel is megtámogatnak. Nem akarok senkit elkeseríteni, de a helyzet az, hogy történjen bármi is, ezt a vagyont jogállami kereteket között már soha nem tudjuk visszaszerezni.
Nemzeti Múzeum 2222 – Dési János jegyzete
Demeter Szilárd azon aggódik, hogy lesz-e 2222-ben (miért pont akkor?) még magyar kultúra. Ezt kell megvédeni a libsibolsi brüsszelista, migráns csürhétől vagy mi. Fogalmam sincs, mi lesz 2222-ben, és csak remélni tudom, ha lesz magyar nyelv és kultúra, amely talán olyan erős, hogy még D. Sz-t is túlélheti, akkor elhelyezik ezt a kiperelt pályázatot egy múzeumban, ahol bemutatják az orbáni rendszerben tenyésző szolgalelkűséget, pitiánerséget, politizáló nagyképűséget, a mindent a politikai haszonszerzés szolgálatába állító világot.
Kommandósok – Józsa Márta jegyzete
Milyen reggele lesz majd az asszonynak? Nincs otthon a gyerek, cserébe az egész lakást feldúlták.
Az erősebb felrúgja a gyengébbet
Nem mondom, hogy azért rúgja fel egy karateedző a rábízott gyermeket, mert a belügyminiszter vezeti az oktatás ügyét – de valamiféle összefüggés – metaforikus változat – mégiscsak felsejlik. Hiszen a rendszer arra épül, hogy az erősebb felrúgja a gyengébbet, szakszerűen, kíméletlenül.
Klímamisszió – Selmeci János jegyzete
Néhány hét múlva azonban eltűntek a címlapokról az elromlott klímákról szóló hírek. Az utasok újra használni tudták a vasutat, és el sem párolognak közben, a kórházakban újra műtöttek, és a meleg miatti halálozások száma is csökkent. A gazdasági minisztériumban egy lakossági klíma pályázaton dolgoztak, ügyelve arra, hogy a legszegényebbeket kizárják belőle, klímát pedig csak bizonyos cégektől vásárolhassanak a családok.
Peti evett egy pizzát – Selmeci János jegyzete
19/04/2024 18:02
| Szerző: Selmeci János
És akkor megcsörren Tomi telefonja. Felveszi, nagyjából egy percig hallgat, majd mosolyogva felkiált; nem hamburger volt, hanem pizza. A szakács megerősítette.
Egy második, megbízható forrás megerősítésére várunk.
A szerkesztőségben izzik a levegő, a sportból a techrovatból is többen átjöttek a polos szobába. Tomi, a rovatvezetőnk az egyik kezéből a másikba rakosgatja a telefonját, hátha attól hamarabb csörög, többen a Facebookot nyomkodjuk, mikor ugrik már fel az a bizonyos chatablak. Talán még sosem éreztem ilyen feszültséget.
Tegnap felkerült a Netflixre Az elnök emberei, meg is néztük az asszonnyal. Végre bele tudom élni magam annak a két újságírónak a helyzetébe. Lehet, hogy most történelmet írunk. Nem előzhetnek meg minket.
Bazsi oldani próbálja a feszültséget azzal, hogy a fociról beszél, Szoboszlai mekkorát játszott tegnap, kár, hogy lecserélték, mondja, de senki sem reagál rá. Én sem néztem a meccset, de örülök, hogy van végre egy világklasszis, aki magyar. Magyar, klasszis, mennyi minden juthat most eszünkbe erről.
Az étterem tulajdonosa nem válaszol. A megosztásai alapján dékásnak tűnik. Kati a helyszíni fotókat böngészi, hátha felismer valakit, akit megkérdezhetünk. Én a többi független portál címlapjait figyelem, de még senki sem írt meg semmit. Előnyben lehetünk.
És akkor megcsörren Tomi telefonja. Felveszi, nagyjából egy percig hallgat, majd mosolyogva felkiált; nem hamburger volt, hanem pizza. A szakács megerősítette.
Azonnal írni kezdem a cikket. A címbe kötelezően a név, a pizza, a leadbe a helyszín, néhány mondat a politikai rendezvény lényegéről, országjárás, kormánykritika satöbbi. Már csak egy enter választ el a címlaptól, amikor eszembe jut valami;
"Te Tomi, tudjuk, hogy milyen pizza volt?"
Tomi arcáról leolvad a mosoly, miközben válaszol: "Figyeljetek szerintem ez a dolog most fontosabb ennél. Legyen csak annyi, hogy Peti pizzát evett. Szerintem ezt most nem írhatjuk meg." Az végén már olyan halkan beszél, hogy az ananász szót le kell olvasnunk a szájáról. Kirakom a cikket.
Másnap valami rossz érzés fog el, miközben belépek a szerkesztőségbe. Tomi szótlanul int felém, Kati sehol, Márkról már tudom, hogy felmondott. Még sosem olvasták el annyian egy cikkemet se, mint a tegnapit. A kedvem szörnyű, iszom egy kávét, aztán írok egy üzenetet az asszonynak, hogy nézzük meg este a Spotlight-ot. Az újságírásról szól.
Selmeci János jegyzete az Esti gyors 2024. április 19-i adásában hangzott el.
