Minden törvényt át lehet írni, hogy a törvénytelenség is védhető legyen -Rózsa Péter jegyzete
Megismétlődik most ez is, amiből levonhatjuk azt a következtetést, hogy bármi áron, bármilyen jogi csavarral, jogsértést kiküszöbölve tisztességtelen törvény módosításokkal a hatalom bebetonozására készül a Fidesz.
Kié a holnap? - Szénási Sándor jegyzete
Az El Pais nevű baloldali, egyébként a legolvasottabb spanyol lap nemrég, némileg rémülten, leközölt egy felmérést a fiatalok pártválasztásáról, ami a Vox, az autonóm közösségek jogait tagadó, antifeminista, homofób, euroszkeptikus, és persze bevándorlás ellenes párt egyértelmű tarolását mutatja.
Közpénzről és lojalitásról - Kárpáti Iván jegyzete
Ez a logika a NER igazi arca. A közpénzt a Fidesz nem közösségi erőforrásnak tekinti, hanem politikai tulajdonnak. Aki részesül belőle, az tartozik valamivel.
Állatkertek és politikai vonzataik - Dési János jegyzete
Egy időben mindenféle városban, amerre jártam, megnéztem az állatkertet, van összehasonlítási alapom. Magyarországon talán a szegedi mérhető hozzá. Csak annak most nincs politikai vonzata, szóval arról majd egyszer egy másik műsorban. És most, hogy utána néztem, az egykori szürke, unalmas és senkit sem érdeklő nyíregyházi vadasparkból az 1996-ban kinevezett igazgató, Gajdos László és csapata csinált egy jó helyet.
Nem ők szülték – Józsa Márta jegyzete
Pintér Sándor, a Nemzeti Együttcinizmus Rendszerének belügyminisztere minapi parlamenti szereplésével minden bizonnyal beírta magát a legnagyobbak közé. Bizonyos értelemben …
Korunk jogara – Dési János jegyzete
Ez csak a néphülyítés része, s a népnek mindig akad egy uszulni való szelete, amelynek tagjai imádják az ilyesmiket, mert akkor sokkal jobban lehet gyűlölködni. Gyűlölök, tehát vagyok. Lengessük hát az arany WC kefét lelkesen, forgassuk a fejünk fölött, miközben cöfcöfcöf csatakiáltásokat hallatunk a művelt világ elleni támadáskor. Az arany WC kefe korunk jogarja.
Szegény Manci; cica-adó tönkretette a családomat – Selmeci János jegyzete
Mancika életét Magyar Péter tette tönkre.
Hálaadás Moszkvában - Hardy Mihály jegyzete
Vajon miféle politikai hálaadás hajtja Orbán Viktort holnap Moszkvába, hogy azzal a Vlagyimir Putyinnal találkozzon, akit háborús bűnösként egyelőre messze elkerül minden, magára valamit is adó európai vezető?
Milyen érzés mostanában magyarnak lenni? – Hardy Mihály jegyzete
20/01/2024 15:08
| Szerző: Hardy Mihály/Klubrádió
Ritkán állunk meg elgondolkozni azon, hogy jó-e ma egyáltalán magyarnak lenni. (...) Az országban, ahol kevés számú milliárdos oligarcha ül a nincstelen milliós tömegek nyakán. Az ellopott pénzekből ugyanis – utólag – már nem lehet sikeres és fejlődő társadalmat építeni. A tengeri jachtok, a hatvanpuszták és a terepjáró Mercik országából nem lesz kárpát-medencei Szilícium-völgy.
Vajon milyen érzés mostanában – magyarnak lenni? Beismerem, meghökkentő kérdés ez így 2024 januárjában, mondhatnám: rosszkedvünk telén. Mi az, ami közösen jellemző ránk, mitől vagyunk mások, ha mások vagyunk egyáltalán, mint a szomszédaink, az osztrák sógorok vagy a tót atyafiak, a szlovákok? Mitől lettünk ilyenek, amilyenek vagyunk és vajon jól érezzük-e magunkat a bőrünkben?
Alighanem ez utóbbi lehet az igazi vízválasztó, ami meghatározza a mindennapjainkat. Csakhogy ezen ritkán állunk meg elgondolkozni, hogy jó-e ma egyáltalán magyarnak lenni? Attól tartok, egyre kevesebben vannak azok, akik erre tiszta szívből, őszintén és határozottan „igennel” tudnak válaszolni. És itt most nem a mélyen gyökerező magyar panaszkultúrára gondolok, hanem arra, hogy mintha egyre többen lennének azok, akiknek nyűg a megélhetés és a munkahely, megugorhatatlan akadály az otthon megteremtése és a gyerekek felnevelése, megfizethetetlen a nyári tengerparti családi nyaralás vagy akárcsak egy új mosógép beszerzése – ha elromlik a régi. Mindaz, amit egy átlag európai polgár szinte természetes módon megengedhet magának, ami az életformája része.
Nyilván az ukrán Ivancsuk család Kijevben ebben az összehasonlításban szóba sem jöhet. Ők örülhetnek, ha nem hullanak orosz rakéták a fejükre vagy az óvodára, ahová reggel bevitték a gyerekeket. De lassan és biztosan az életminőség és a jövőkép tekintetében a pozsonyi Liška úr vagy a bukaresti Popescu asszony is ellép mellettünk, magyarok mellett, mert ott egy másik, egy európai társadalmat építenek, nem latin-amerikait, mint nálunk. Ahol kevés számú milliárdos oligarcha ül a nincstelen milliós tömegek nyakán. Az ellopott pénzekből ugyanis – utólag – már nem lehet sikeres és fejlődő társadalmat építeni. A tengeri jachtok, a hatvanpuszták és a terepjáró Mercik országából nem lesz kárpát-medencei Szilícium-völgy. Legfeljebb a kínai Csiang és Liu Zrt. gigantikus akkumulátor-összeszerelő üzeme. Szép kilátások, igazi magyar sikertörténet…
A kérdés már csak az, hogy miért hagytuk, hogy így legyen?
Hardy Mihály jegyzete a Hetes Stúdió 2024. január 20-i adásában hangzott el.