Metszőolló és vadhajtások - Hardy Mihály jegyzete
Tartok tőle, hogy a dossziék egyszerre lesznek hatalmasak és hiányosak – az Orbán-diktatúra összes hagyományát követve.
After – Szénási Sándor jegyzete
O.V. reméli, hogy a politikai halál után is van politikai élet. Hogy a Vadhajtások portál neki igeforrás, azon még a saját körei is meghőköltek egy kicsit, megértvén, hogy a főnökük valamikor menet közben benácult. Én ezen olyan nagyon nem csodálkozom, bár biztosan akad, aki azt várta, hogy egy erőszakos, bántalmazó, mindenkibe belerúgó hatalomgyakorlás és annak csődje után középre áll majd, de nem.
A Karmelita varázstalanítása – Kárpáti Iván jegyzete
Az akció rituális volt, jól megtervezett. Magyar szobáról szobára varázstalanította az egykori főhadiszállást. Deszakralizált, mondhatnók. A "minisztériumok éjszakája", ahogy elnevezte az akciót, Rogán egykori birodalmában folytatódott a szomszéd épületben. Összefoglalom: egy ötcsillagos szállodát képzeljenek el, a világ egyik legszebb panorámájával, még a menzáról is.
Pótolt mulasztások - Dési János jegyzete
Szóval, az ügyészség most megmutatja, hogy az elmúlt időszakban nem a szaktudása hiányzott ahhoz, hogy az igazságosságot szolgálja. Hajrá, van mit ledolgozni.
Garázsvásár – Józsa Márta jegyzete
Alighanem megélénkülhetett mostanság a turkálók és garázsvásárok forgalma, kétségbeesetten pityergő oligarchák és önostorozásra készülődő politikus cézárok szerzik be az új típusú szereplési szerkót, nagy lehet a keletje a kínai farmereknek – bár nem biztos, hogy most éppen a kínai a jó választás – és a potom harminc ezer forintos óráknak.
Néha tényleg a helyükre kerülnek – Selmeci János jegyzete
A Szuverenitásvédelmi Hivatal hamarosan megszűnik, Gyurkó Szilvia a hírek szerint az új kormány gyermekjogi és gyermekvédelmi ügyekért felelős államtitkára lesz, Lánczi Tamás pedig hivatalosan is egy senki.
Süllyedő hajó - Hardy Mihály jegyzete
Orbán Viktor a jelek szerint még mindig nem heverte ki a látványos bukás utáni traumát. Hírek szerint most éppen a Fidesz túlélési csodaelixírének összeállításán töri a fejét. Ami kijött belőle, az máris naftalinszagú.
A tükör homálya - Szénási Sándor jegyzete
Nem túl találékonyan, de folyik a mutogatás a bezuhant Fideszben, persze kifelé, ahogyan ez lenni szokott, sosem befelé. A bukás oka, a bűnös mindig kívül van, nem itt bent, nálunk.
Június kilenc után (feat. szegény Vitézy Dávid, szegény választók) – Selmeci János jegyzete
7/06/2024 18:03
| Szerző: Selmeci János/Klubrádió
A politikusoknak csak a vasárnap létezik. Pedig a politika hétfőn kezdődik.
A felhatalmazás felelősséggel jár. A legkisebb település önkormányzati képviselője, egy nagyváros polgármestere és az Európai Parlament közvetlenül választott politikusa mögött is választók és az ő elvárásaik állnak; ez még akkor is igaz, ha a szavazat sokszor nem is a személynek, hanem a pártjának, az ellenfelének, vagy épp a jobb híjánnak szól.
Aligha csak egyetlen válasz létezik arra a kérdésre, hogy pontosan mi is a dolga egy polgármesternek, egy EP- vagy önkormányzati képviselőnek; az biztosan elvárható tőlük, hogy dolgozzanak, szervezzenek maguk köré közösséget, munkájuk fókuszában pedig ne öncél, hanem az ország (település) álljon. Elég ránézni Magyarországra ahhoz, hogy ne érezzük feleslegesnek emlékeztetni erre őket és magunkat is.
Mert ahogy nekik sem elég egy napsütéses vasárnapon választást nyerni, úgy nekünk sem elég X-et tenni valaki neve mellé egyszer, aztán ráhagyni, hogy mihez kezd a tőlünk kapott felhatalmazással.
Sok baja van ennek az országnak, de az egyik legnagyobb bizonyosan az, hogy a politikusok és a választók is választásról választásra élnek; a győztes máris azon gondolkodik, hogyan győz majd legközelebb is, a vesztes pedig azt ígéri a csalódott szavazóinak, hogy majd négy vagy öt év múlva minden más lesz. Pedig ha nekem vagy önöknek ma van egy bölcsődés gyerekük, a következő polgármesterre már iskolás lesz. Ugye ön is csak olyanra szavazna, akit ciklus közben is érdekel ennek a gyereknek a sorsa?
(Eközben a politikai elit valójában azt akarja, hogy ne legyen választásunk. Nem terveztem, de muszáj egy bekezdést szánni arra, ami ma Budapesten történt; a hatalom megüzente, hogy hiába tűnt úgy, van valaki, aki a szektaharcból kilógó, egyébként nem csekély számú szavazó számára is választhatónak tűnik, akinek a jelenléte esélyes vetélytársából is a jobbat hozta ki, kettejük vitája valami olyan politikai közeg kialakulásának lehetőségét vetítette előre, amiből az egész ország profitálhatott volna, igazából ez nem volt, igazából nincs választás, nem lehet, mert a regnálóknak és örök ellenzéküknek ez nem kell, ők nem abban az országban akarnak élni, ami nekünk, többieknek a legjobb lenne, marad a Fideszé az ország, a szociké a BKV, és a budapesti választók tömegének sem jár más, mint, hogy eldönthetik, Orbánt vagy Gyurcsányt utálják kevésbé.
Bár ezt se hagynánk nekik.)
Visszatérve a vasárnaphoz, most még a szokottnál is sokkal érdekesebb és kiszámíthatatlanabb, hogy milyen eredmény sül ki a két választásból. De ez most sem dönt el semmit. A kérdés most is az, hogy a megválasztottak mit kezdenek a felhatalmazással, amit tőlünk kaptak.
A politika, mint mindig, hétfőn kezdődik.
Selmeci János jegyzete az Esti gyors 2024. június 7-i adásában hangzott el.
