Orbán megtartja Orbánt - Kárpáti Iván jegyzete
Hamarabb ránt elő Orbán Viktor egy államfőt, tök mindegy, hogy az egy habókos nagybácsi figura, egy közepes vidéki ügyvéd, akit saját jelentéktelensége repített már az Alkotmánybíróság élére is.
Hazugság, diktatúra a neved – Dési János jegyzete
A Fidesz 2010-es hatalomra jutása után a diktatórikus rendszer újbóli kiépülésével drámaiak a változások s egész újságíró nemzedékek nőnek bele a direkt hazugságok gyártásába a kormánypárti médiában dolgozva, amely ellen nincs nyoma, hogy tenni próbálnának.
"A" Lajos – Józsa Márta jegyzete
Mivel járhat, ha egy település polgárainak többsége úgy dönt, menjen az addigi fideszes polgármester? Többféle következménye is lehet.
A kompország esete a büntetővámmal
Nem egyértelmű, hogy hosszú távon jó vagy rossz a mi kontinensünk autógyártóinak és a beszállítóknak a büntetővám. Ami viszont aggasztó, az az elektromos autók piacának bezuhanása.
Munkatársunktól – Selmeci János jegyzete
A Fidesz házi lapjának titokzatos szerzőjéért aggódik Selmeci János.
Egy magyar nábob - Hardy Mihály jegyzete
Az Egyesült Arab Emírségek nagyszerű búvóhely az egyszerű, kétkezi adócsalóknak, piramisjáték szervezőknek vagy az FBI elől menekülő Wall Street-i farkasoknak.
Kocsmaszegények - Szénási Sándor jegyzete
A kispiszkosok, a köpködők halálát persze sokan üdvözlik, míg mások arra mutatnak rá, hogy a kádárkori kocsma már amúgy sem nagyon létezett, bár az elmaradott vidékeken élő múzeumként nagyon is megvoltak még.
A béke illúziója - Kárpáti Iván jegyzete
Izrael is megosztott, az ország biztonsága mindenkinek prioritás, viszont minden más vita tárgya, így Netanjahu miniszterelnök politikája is. Ameddig háború van, addig ő is hatalmon van, de ha ő bukik, egyáltalán nem garantált a béke.
Gábor György: A pálos kolostortól az elme-szociális otthonon át a kihelyezett kormányülésig
13/07/2023 17:00
| Szerző: Gábor György
Az Orbán-kormány két napon át a sopronbánfalvi, eredetileg pálos, később karmelita kolostorban ülésezik. Nem árt tudni, hogy 1950-ben (!!!) a kolostor templomában egy bizonyos Básti Zoltán nevű festőművész dolgozott, aki a karzat fölött mind a mai napig látható munkájában megjelenítette Szent Mihály arkangyalt, amint a Sztálin arcvonásait viselő ördög felett diadalmaskodik. Csak csendben kérdem: a kihelyezett kormányülés két napja alatt nem jár véletlenül arrafelé egy festőművész?
Olvasom, hogy az Orbán-kormány két napon át a sopronbánfalvi, eredetileg pálos, később karmelita kolostorban ülésezik, amely az ötvenes évektől, mintegy negyedszázadon át elme-szociális otthonként működött, majd 2010-ben a Norvég Alap anyagi támogatásával és hozzájárulásával a rendkívül rossz állapotban lévő műemlékegyüttest a műemléki előírásoknak megfelelően helyreállították, s azóta magas színvonalú szállodának és Fesztiválközpontnak ad otthont. (Amúgy igen, ez az a Norvég Alap, amelynek ügye súlyos diplomáciai feszültséghez vezetett, miután az Orbán-kormány koholt vádak és hazugnak bizonyult súlyos rágalmak alapján mindenféle bűncselekménnyel vádolta meg azokat a civil szervezeteket, amelyek innen nyerték el a működésükhöz szükséges támogatásokat, hogy aztán e vádak és rágalmak következtében az EU-n belül egyedül Magyarország essen el a neki szánt 214,6 millió euró fejlesztési forrástól.)
A hely gazdag története, amely tehát a pálosoktól az elme-szociális otthonon át a Fidesz-kormány kétnapos ülésezéséig ível, kétségtelenül hordoz önmagában valami különös hangulatú eszmei, szellemi, spirituális folytonosságot. Most nem is az elme-szociális otthon és a kormányülés kontinuitására gondolok, pedig megtehetném, sokkal inkább a pálosok jelmondatára és a megszokott fideszes mentalitásra, valamint a kormánykörök jól bevált gyakorlatára. A pálosok jelszava ugyanis az alábbi: „Duplicavit annonam”, azaz „megkettőzte a járandóságot”. Csakhogy mielőtt a járandóságot (mindenféle járandóságot) önmaguk számára (és kizárólag önmaguk számára) folyamatosan megkettőző, megháromszorozó, megszázszorozó, megezerszerező fideszes hatalomra gondolok, fontosnak tartom jelezni, hogy a pálosok, akik Remete Szent Pálra vezetik vissza magukat, a Fidesztől eltérően nem holmi kapzsiságból, haszonlesésből, pénzsóvárságból és telhetetlen mohóságból választották a fenti jelszót, hanem azért, mert a hagyomány szerint egy ízben Remete Szent Pált remeteségében felkereste Remete Szent Antal, s az Úr gondviselői rendeléséből az addig naponta fél kenyeret hozó holló aznap megkettőzte a járandóságot, azaz a kenyéradagot, hogy abból mindkettőjüknek jusson. És így is lett: a két remete testvériesen megosztotta egymás között az egy adag kenyeret, amihez még arra sem volt szükségük, hogy sunyi és alattomos módon megkerüljék a közbeszerzési törvényt, vagy hogy mondjuk egy bizonyos Szijjártó Péter nevű folyton úton lévő remetének a leánytestvére, megsokszorozva a járandóságot, milliókat zsebeljen be a Szerencsejáték Zrt-től.
És ha már a történelem ilyen enigmatikusan rejtett szálakat tartogat, nem árt tudni, hogy 1950-ben (!!!) a kolostor templomában egy bizonyos Básti Zoltán nevű festőművész dolgozott, aki a karzat fölött mind a mai napig látható munkájában megjelenítette Szent Mihály arkangyalt, amint a Sztálin arcvonásait viselő ördög felett diadalmaskodik.
Csak csendben kérdem: a kihelyezett kormányülés két napja alatt nem jár véletlenül arrafelé egy festőművész?
