Köszönjük, hogy támogatják a Klubrádiót
Publicisztika
Kié a holnap? - Szénási Sándor jegyzete
Publicisztika

Kié a holnap? - Szénási Sándor jegyzete

Az El Pais nevű baloldali, egyébként a legolvasottabb spanyol lap nemrég, némileg rémülten, leközölt egy felmérést a fiatalok pártválasztásáról, ami a Vox, az autonóm közösségek jogait tagadó, antifeminista, homofób, euroszkeptikus, és persze bevándorlás ellenes párt egyértelmű tarolását mutatja.

Állatkertek és politikai vonzataik - Dési János jegyzete
Publicisztika

Állatkertek és politikai vonzataik - Dési János jegyzete

Egy időben mindenféle városban, amerre jártam, megnéztem az állatkertet, van összehasonlítási alapom. Magyarországon talán a szegedi mérhető hozzá. Csak annak most nincs politikai vonzata, szóval arról majd egyszer egy másik műsorban. És most, hogy utána néztem, az egykori szürke, unalmas és senkit sem érdeklő nyíregyházi vadasparkból az 1996-ban kinevezett igazgató, Gajdos László és csapata csinált egy jó helyet.

Korunk jogara – Dési János jegyzete
Publicisztika

Korunk jogara – Dési János jegyzete

Ez csak a néphülyítés része, s a népnek mindig akad egy uszulni való szelete, amelynek tagjai imádják az ilyesmiket, mert akkor sokkal jobban lehet gyűlölködni. Gyűlölök, tehát vagyok. Lengessük hát az arany WC kefét lelkesen, forgassuk a fejünk fölött, miközben cöfcöfcöf csatakiáltásokat hallatunk a művelt világ elleni támadáskor. Az arany WC kefe korunk jogarja.

Gábor György: A pálos kolostortól az elme-szociális otthonon át a kihelyezett kormányülésig

13/07/2023 17:00

| Szerző: Gábor György

Az Orbán-kormány két napon át a sopronbánfalvi, eredetileg pálos, később karmelita kolostorban ülésezik. Nem árt tudni, hogy 1950-ben (!!!) a kolostor templomában egy bizonyos Básti Zoltán nevű festőművész dolgozott, aki a karzat fölött mind a mai napig látható munkájában megjelenítette Szent Mihály arkangyalt, amint a Sztálin arcvonásait viselő ördög felett diadalmaskodik. Csak csendben kérdem: a kihelyezett kormányülés két napja alatt nem jár véletlenül arrafelé egy festőművész?

Olvasom, hogy az Orbán-kormány két napon át a sopronbánfalvi, eredetileg pálos, később karmelita kolostorban ülésezik, amely az ötvenes évektől, mintegy negyedszázadon át elme-szociális otthonként működött, majd 2010-ben a Norvég Alap anyagi támogatásával és hozzájárulásával a rendkívül rossz állapotban lévő műemlékegyüttest a műemléki előírásoknak megfelelően helyreállították, s azóta magas színvonalú szállodának és Fesztiválközpontnak ad otthont. (Amúgy igen, ez az a Norvég Alap, amelynek ügye súlyos diplomáciai feszültséghez vezetett, miután az Orbán-kormány koholt vádak és hazugnak bizonyult súlyos rágalmak alapján mindenféle bűncselekménnyel vádolta meg azokat a civil szervezeteket, amelyek innen nyerték el a működésükhöz szükséges támogatásokat, hogy aztán e vádak és rágalmak következtében az EU-n belül egyedül Magyarország essen el a neki szánt 214,6 millió euró fejlesztési forrástól.)

 
Básti Zoltán freskója a sopronbánfalvi kolostorban
 

A hely gazdag története, amely tehát a pálosoktól az elme-szociális otthonon át a Fidesz-kormány kétnapos ülésezéséig ível, kétségtelenül hordoz önmagában valami különös hangulatú eszmei, szellemi, spirituális folytonosságot. Most nem is az elme-szociális otthon és a kormányülés kontinuitására gondolok, pedig megtehetném, sokkal inkább a pálosok jelmondatára és a megszokott fideszes mentalitásra, valamint a kormánykörök jól bevált gyakorlatára. A pálosok jelszava ugyanis az alábbi: „Duplicavit annonam”, azaz „megkettőzte a járandóságot”. Csakhogy mielőtt a járandóságot (mindenféle járandóságot) önmaguk számára (és kizárólag önmaguk számára) folyamatosan megkettőző, megháromszorozó, megszázszorozó, megezerszerező fideszes hatalomra gondolok, fontosnak tartom jelezni, hogy a pálosok, akik Remete Szent Pálra vezetik vissza magukat, a Fidesztől eltérően nem holmi kapzsiságból, haszonlesésből, pénzsóvárságból és telhetetlen mohóságból választották a fenti jelszót, hanem azért, mert a hagyomány szerint egy ízben Remete Szent Pált remeteségében felkereste Remete Szent Antal, s az Úr gondviselői rendeléséből az addig naponta fél kenyeret hozó holló aznap megkettőzte a járandóságot, azaz a kenyéradagot, hogy abból mindkettőjüknek jusson. És így is lett: a két remete testvériesen megosztotta egymás között az egy adag kenyeret, amihez még arra sem volt szükségük, hogy sunyi és alattomos módon megkerüljék a közbeszerzési törvényt, vagy hogy mondjuk egy bizonyos Szijjártó Péter nevű folyton úton lévő remetének a leánytestvére, megsokszorozva a járandóságot, milliókat zsebeljen be a Szerencsejáték Zrt-től.

És ha már a történelem ilyen enigmatikusan rejtett szálakat tartogat, nem árt tudni, hogy 1950-ben (!!!) a kolostor templomában egy bizonyos Básti Zoltán nevű festőművész dolgozott, aki a karzat fölött mind a mai napig látható munkájában megjelenítette Szent Mihály arkangyalt, amint a Sztálin arcvonásait viselő ördög felett diadalmaskodik.

Csak csendben kérdem: a kihelyezett kormányülés két napja alatt nem jár véletlenül arrafelé egy festőművész?

SZABADSÁG KLUB KOMMENT GOMB