Brancs – Szénási Sándor jegyzete
Az, hogy Orbán és Gyurcsány egy brancs lenne, első pillantásra azt jelenti, hogy a jelenlegi rendszert ketten állították elő, ami azért hazugság, mert Orbánt semmilyen nyomás nem kényszerítette egy autokrácia kiépítésére, viszont az nem hazugság, hogy Gyurcsány kormányzása gyakorlatilag minden féket eltakarított Orbán útjából.
Atomvillanás jobbról – Kárpáti Iván jegyzete
Az EU-ban jelenleg egyetlen miniszterelnök kel és fekszik az atomháború víziójával, mégpedig Orbán Viktor. Vagy rá szavazol, vagy meghalsz, 2024 májusára erre a letisztult üzenetre egyszerűsödött a politikája.
Kétszer nem léphetsz ugyanabba a Halász Jánosba – Dési János jegyzete
Diktatúrácska van itt kérem, a parlament ma nem izgalmasabb hely, mint 1981-ben lehetett – s a büfé már akkor is jó volt. Igaz, a rendszerváltás magyar forradalma részben az akkori parlamentből indult, teljesedett ki – amiből persze nem következik, hogy most Halász János nem mondja el harmadszorra vagy negyedszerre ugyanazt a beszédét. Ha már elsőre ennyire bejött.
Olimpiásdi – Józsa Márta jegyzete
Bőven van még amit tanulnunk Belgrádtól. Például a héten a fideszes parlamenti többség elfogadta az Egyesült Arab Emírségek kormányával kötött gazdasági együttműködésről szóló megállapodást, amely a rákosrendezői pályaudvar területén megvalósuló úgynevezett mini-Dubaj-beruházást tartalmazza.
Időjárás – Szénási Sándor jegyzete
Most éppen nem esik, de fog. Aztán egyszerre süt majd a nap, és esik. Az ördög, a felesége, és a családon belüli erőszak.
Európa és én – Selmeci János jegyzete
Nekem Európa egy boldog összenézés, amikor felszállunk a repülőre, a külföldön hallott magyar szavak, az élmény, hogy szívesen látnak minket a szicíliai kocsmától a bécsi kávézóig mindenhol, látni, hogy azért máshol sem Kánaán az élet, és ez aztán tényleg közös bennünk, ahogy a külföldre szakadt barátok és családtagok is, akik hálisten nem vesznek el, hazajönnek, elmegyünk hozzájuk, tanulunk a sorsukból, és persze azokéból is, akiknek Európa még az olcsó fapadossal is messze van.
Alkotmányos demagógia – Hardy Mihály jegyzete
Unalomig ismétlik: "no war, no gender, no migration." Faék egyszerűségű rémisztgetés, de a jelek szerint bizonyos emberekre mégis hatása van. Különösen most, a választási kampányban pörgetik ezerrel. Akármennyibe is kerül, pénz nem számít. Dől a kormányzati megrendelés a Facebook-os és Youtube-os Fidesz-kampányvideók sugárzásáért.
A nagy pénztárca – Rózsa Péter jegyzete
Az egyik legnagyobb hiba, hogy az elmúlt húsz évben a kormányok mindegyike szinte kizárólag az anyagi előnyök szempontjából értelmezte az európai uniós tagságot. Ezt a Fidesz-kormány azzal fejelte meg, hogy végtelenül lebutított, primitív kommunikációval rohanta le a lakosságot, ennek következtében jelentős tömegek számára az EU nem jelent mást, mint egy nagy pénztárcát, s ezzel egyidőben Magyarország ellenségét.
Gábor György: A pálos kolostortól az elme-szociális otthonon át a kihelyezett kormányülésig
13/07/2023 17:00
| Szerző: Gábor György
Az Orbán-kormány két napon át a sopronbánfalvi, eredetileg pálos, később karmelita kolostorban ülésezik. Nem árt tudni, hogy 1950-ben (!!!) a kolostor templomában egy bizonyos Básti Zoltán nevű festőművész dolgozott, aki a karzat fölött mind a mai napig látható munkájában megjelenítette Szent Mihály arkangyalt, amint a Sztálin arcvonásait viselő ördög felett diadalmaskodik. Csak csendben kérdem: a kihelyezett kormányülés két napja alatt nem jár véletlenül arrafelé egy festőművész?
Olvasom, hogy az Orbán-kormány két napon át a sopronbánfalvi, eredetileg pálos, később karmelita kolostorban ülésezik, amely az ötvenes évektől, mintegy negyedszázadon át elme-szociális otthonként működött, majd 2010-ben a Norvég Alap anyagi támogatásával és hozzájárulásával a rendkívül rossz állapotban lévő műemlékegyüttest a műemléki előírásoknak megfelelően helyreállították, s azóta magas színvonalú szállodának és Fesztiválközpontnak ad otthont. (Amúgy igen, ez az a Norvég Alap, amelynek ügye súlyos diplomáciai feszültséghez vezetett, miután az Orbán-kormány koholt vádak és hazugnak bizonyult súlyos rágalmak alapján mindenféle bűncselekménnyel vádolta meg azokat a civil szervezeteket, amelyek innen nyerték el a működésükhöz szükséges támogatásokat, hogy aztán e vádak és rágalmak következtében az EU-n belül egyedül Magyarország essen el a neki szánt 214,6 millió euró fejlesztési forrástól.)
A hely gazdag története, amely tehát a pálosoktól az elme-szociális otthonon át a Fidesz-kormány kétnapos ülésezéséig ível, kétségtelenül hordoz önmagában valami különös hangulatú eszmei, szellemi, spirituális folytonosságot. Most nem is az elme-szociális otthon és a kormányülés kontinuitására gondolok, pedig megtehetném, sokkal inkább a pálosok jelmondatára és a megszokott fideszes mentalitásra, valamint a kormánykörök jól bevált gyakorlatára. A pálosok jelszava ugyanis az alábbi: „Duplicavit annonam”, azaz „megkettőzte a járandóságot”. Csakhogy mielőtt a járandóságot (mindenféle járandóságot) önmaguk számára (és kizárólag önmaguk számára) folyamatosan megkettőző, megháromszorozó, megszázszorozó, megezerszerező fideszes hatalomra gondolok, fontosnak tartom jelezni, hogy a pálosok, akik Remete Szent Pálra vezetik vissza magukat, a Fidesztől eltérően nem holmi kapzsiságból, haszonlesésből, pénzsóvárságból és telhetetlen mohóságból választották a fenti jelszót, hanem azért, mert a hagyomány szerint egy ízben Remete Szent Pált remeteségében felkereste Remete Szent Antal, s az Úr gondviselői rendeléséből az addig naponta fél kenyeret hozó holló aznap megkettőzte a járandóságot, azaz a kenyéradagot, hogy abból mindkettőjüknek jusson. És így is lett: a két remete testvériesen megosztotta egymás között az egy adag kenyeret, amihez még arra sem volt szükségük, hogy sunyi és alattomos módon megkerüljék a közbeszerzési törvényt, vagy hogy mondjuk egy bizonyos Szijjártó Péter nevű folyton úton lévő remetének a leánytestvére, megsokszorozva a járandóságot, milliókat zsebeljen be a Szerencsejáték Zrt-től.
És ha már a történelem ilyen enigmatikusan rejtett szálakat tartogat, nem árt tudni, hogy 1950-ben (!!!) a kolostor templomában egy bizonyos Básti Zoltán nevű festőművész dolgozott, aki a karzat fölött mind a mai napig látható munkájában megjelenítette Szent Mihály arkangyalt, amint a Sztálin arcvonásait viselő ördög felett diadalmaskodik.
Csak csendben kérdem: a kihelyezett kormányülés két napja alatt nem jár véletlenül arrafelé egy festőművész?
