A néző, aki ott sem volt - Szénási Sándor jegyzete
Engem például a Melania nevű jelenségből semmi sem érdekel, és ezzel nem vagyok egyedül.
Mennyezet – Józsa Márta jegyzete
Gondolatok egy kórházban készült fotó kapcsán. „… itt naponta rászakadhatna egyesekre a mennyezet, az óriási hazugságok okán, de valamiért nem teszi. Jól működhetnek Magyarország fölött az égi tetőfedők …”
Annyit érünk amennyink nincs - Dési János jegyzete
Cigány itt az, akinek ebből elege van. Nyilván félrevezetett cigány, ha ezt nem akarja. Mert ha okos cigány lennénk, akkor a külügyminiszterrel repkednénk, közben pezsgőt kortyolnánk a kaviárhoz, hiszen magasan iskolázottak lennénk, akiknek fentről, onnan látszana, hogy nem térkép e táj, s a magasból még megvan az ország.
Még gombócból is sok – Rózsa Péter jegyzete
Még gombócból is sok a 16, nemhogy 16 ilyen évből! Bocsánat Szabó István nevű facebook-os posztoló olvasótól, hogy elloptam a péntek reggel közzétett gondolatát, de annyira találó, hogy folytatnám is nyomban.
Az abszurdum is stagnál – Selmeci János jegyzete
Abszurdum, hogy, 3,5 év gazdasági stagnálás után még mindig több mint 30 százalékon áll a kormánypárt, sőt akár még nyerhet is, a gazdasági miniszter pedig nem új munkát keres, vagy legalább egy számológépet valahol, hanem a Facebookon ír top tízes (bocsi, kilences) listát arról, hogy ki a nagyon hülye, és nincs rajta a kormány.
Sakkjátszma, vagy szétesett kampány - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a pillanat, amikor az ember megáll, visszatekeri fejben az elmúlt heteket, és felteszi a kérdést: ez most zseniális sakkjátszma, vagy egyszerűen szétesett a kampány? Mert amit Lázár János produkál, az kétféleképpen értelmezhető. És egyik sem megnyugtató.
Pandadiplomácia - Józsa Márta jegyzete
Keleti nyitás ide vagy oda, itthon is jó lenne valamilyen célszerű szimbólumot találni a faunánkban, hogy nehogy elbízzuk magunkat, legyen valami újabb aggódni való.
Vörös kód – Józsa Márta jegyzete
Nem is rossz ötlet, húzzanak el valamennyien melegebb éghajlatra, abba a megérdemelt kilenc körbe, amelyre Dante főműve utal. Addig is félve dideregjen a nincsteleségbe taszított, vagy abban hagyott polgártársainkkal együtt mindenki, aki felelős az elnéptelenedő, lecsúszott régiók magára hagyásáért, a nyomorgók lenézéséért, az őket segítők üldözéséért, és a rablásra alapozott hatalmi cinizmusért.
Erkölcsileg aggálytalan - Dési János jegyzete
11/03/2024 18:03
| Szerző: Dési János/Klubrádió
A rendeleti kormányzás lényege, hogy nincsenek erkölcsi aggályaink. Teszünk a jogrendre, az alkotmányosságra, hiszen ezek erő nélkül mit sem érnek.
- Ma négy éve tart éppen a rendeleti kormányzás, most éppen a háború miatt, a békepárti Magyarországon. A rendeleti kormányzás azt jelenti, hogy a parlament a nagy orbánista többségével együtt, le van ejtve. Rájuk csak akkor támad egy kis szükség, ha a svédek NATO tagságának elfogadását kell elhúzni – putyini kívánságra – vagy ha egy-két okoskodó ellenzéki politikust kell móresre tanítani. Amúgy a kormány azt csinál, amit akar. És a kormány tudjuk ki. “Maga nem azért van itt, hogy erkölcsi aggályai legyenek” – jegyezte meg állítólag a zsebdiktátor a függetlenségéről és önálló véleményéről nem ismert igazságügyi miniszterének. Az “erkölcsi aggály” felteszem, valami olyasmit jelenthet, hogy ma ne mi lopjuk a legtöbbet, vagy ne vegyük el a másét, különösen ha az a fél Balaton-part, az Andrásssy út vagy egy vármegye jobbágyostúl.
A rendeleti kormányzás lényege, hogy nincsenek erkölcsi aggályaink. Teszünk a jogrendre, az alkotmányosságra, hiszen ezek erő nélkül mit sem érnek. Az a miénk, amit hazavittünk. Aki aggályoskodik, az nincs velünk. Hogy volt ez régen? Elente: aki nincs velünk az ellenünk van. A kádári konszolidáció szerint: aki nincs ellenünk, az velünk van. Az orbáni szlogen: aki ekölcsileg aggályoskodik, az ellenünk van.
Az úgynevezett erkölcsi aggály a gyengék mankója. Azoké, akik még egy vacak európai uniós támogatást sem mernek zsebrevágni, akiknek még jelent valamit a fékek és ellensúlyok rendszere. A rendeleti kormányzás lényege, hogy a látszat sem számít. A zsebdiktátor előszeretettel mutatkozik címeres gazemberekkel, nemzetközi terroristákkal, háborús bűnösökkel - amire lehet persze azt mondani, hogy övék a jövő. De ha így is lenne – de nincs így – akkor is lehetnének erkölcsi aggályaink, arról nem is beszélve, hogy éppen az ilyen véres kezűekkel való parolázás kövezi ki az utat nekik a hatalomba.
A hétvégén ebben a vészhelyzetben szerény esztrádműsorral iktatták be az eheti köztársasági elnököt. Marslakó barátom éppen akkor szállt le a környéken, meghallgatta a beszédét és bizony, mind az öt szeme könnybe lábadt. Milyen jó ember ez, aki az egyenlőségről,a jog uralmáról, a jog mindenkire egyaránt érvényes voltáról beszél. Mondtam neki, ha hazarepül a csészeljából, ugorjon már be egy marsi könyvtárba. Olvassa el, milyen htaározatokhoz adta a nevét az Alkotmánybíróságon, miként lett ez az egykor létező testület a fideszes gittegyletek gittegylete.
– Bip. bip. Jaj, hát nem voltak legalább erkölcsi aggályai? – tette fel a kérdést Marslakó barátom, aki már évek óta nem járt a Földön, különösen errefelé.
A környékünkön többen felkacagtak.
– Bip, bip. Lehet, hogy nem azt mondja, ami gondol? Csak nem? – értetlenkedett Marslakó, aki nem szeret olyan erős szavakat használni, mint hazudik, becsap, átejt, kifoszt, elrabol, pofádba röhög.
– "Őszinteség nélkül nincs bizalom” – mondta ekkor az elnök és Marslakó, aki azért figyeli a híreket, azt jegyezte meg, biztosan most fog bocsánatot kérni azért, mert nyilaskás apjáról annyit hadovált összevissza. De folytatta, hogy “bizalom nélkül nincsen állam” - ami talán a demokráciákra igaz. De ahol négy éve rendeletileg lehet bármit megtenni, és az Alkotmánybíróság elnöke maximum ha az ellenzéket ekézi, ott ez a megjegyzés, erkölcsileg persze, minimum aggályos.
Még szerencse, hogy az egyházak sem maradtak ki a világi elnök beiktatásáról – Marslakónak erre leesett az álla, hogy miért. Egy szakállas úr erősítendő a diktatúrát egy ősi idézettel állt elő: “ Imádkozz az uralom békéjéért, mert ha nem félik az emberek, élve nyelnék el egymást”.
Erre mutattam meg neki a facebookon Frölich Róbert főrabbi ugyaninnen, csak pár sorral arrébb való megjegyzését: (Ávot 2:3): “Vigyázzatok a hatalommal, mert az csak saját hasznára barátkozik az emberrel; addig szeretik őt, míg használni tudják, de a szükség órájában magára hagyják”.
Ha más nem, a nép jó része valamint Novák Katalin és Balog tiszteletes tudna erről sokat most mesélni.
Dési János jegyzete az Esti gyors 2024. március 11-ei adásában hangzott el.
