Kedvenc szakpolitikusod – Selmeci János jegyzete
Szóval a Tisza Párt most kap tőlem egy pontot az orvosáért, és a kitűnően felismert lehetőségért, és annak különösen drukkolok, hogy ők megmutassák magukat, végül is nem ártana megtudnunk, hogy végül is kikre szavazott a választók harminc százaléka.
Bohócok Posványoson – Hardy Mihály jegyzete
Talán a hely szelleme, Bálványos okozza Németh Zsolt fejében ezt a nagy Trump-bálványozást. Még szerencse, hogy pár órával korábban ugyancsak ő, ünnepélyesen átadott egy szippantós kocsit is Posványoson. Úgy látom, szükség lesz rá…
Jönnek a hírek! – Szénási Sándor jegyzete
Mármost a nemtürk, nemorosz, és egyéb, ezektől elhatárolódó média felhívja arra a figyelmet, hogy Azerbajdzsánban a kormánykritikus aktivistákat 1. börtönben tartják, 2. meg is kínozzák őket, arról meg szó sem lehet, hogy az azeri nyilvánoságban bárki összevissza fecsegjen, ha mégis megteszi, lásd az első, és a második pontot.
1500 milliárd már a zsebben
Ez abból jött össze, hogy kurva vastagon fog a ceruza, amikor öntik a tengernyi betont, vagy éppen drágán adnak szolgáltatásokat olyan cégeken keresztül, amiket még állami megrendelésekkel is megtámogatnak. Nem akarok senkit elkeseríteni, de a helyzet az, hogy történjen bármi is, ezt a vagyont jogállami kereteket között már soha nem tudjuk visszaszerezni.
Nemzeti Múzeum 2222 – Dési János jegyzete
Demeter Szilárd azon aggódik, hogy lesz-e 2222-ben (miért pont akkor?) még magyar kultúra. Ezt kell megvédeni a libsibolsi brüsszelista, migráns csürhétől vagy mi. Fogalmam sincs, mi lesz 2222-ben, és csak remélni tudom, ha lesz magyar nyelv és kultúra, amely talán olyan erős, hogy még D. Sz-t is túlélheti, akkor elhelyezik ezt a kiperelt pályázatot egy múzeumban, ahol bemutatják az orbáni rendszerben tenyésző szolgalelkűséget, pitiánerséget, politizáló nagyképűséget, a mindent a politikai haszonszerzés szolgálatába állító világot.
Kommandósok – Józsa Márta jegyzete
Milyen reggele lesz majd az asszonynak? Nincs otthon a gyerek, cserébe az egész lakást feldúlták.
Az erősebb felrúgja a gyengébbet
Nem mondom, hogy azért rúgja fel egy karateedző a rábízott gyermeket, mert a belügyminiszter vezeti az oktatás ügyét – de valamiféle összefüggés – metaforikus változat – mégiscsak felsejlik. Hiszen a rendszer arra épül, hogy az erősebb felrúgja a gyengébbet, szakszerűen, kíméletlenül.
Klímamisszió – Selmeci János jegyzete
Néhány hét múlva azonban eltűntek a címlapokról az elromlott klímákról szóló hírek. Az utasok újra használni tudták a vasutat, és el sem párolognak közben, a kórházakban újra műtöttek, és a meleg miatti halálozások száma is csökkent. A gazdasági minisztériumban egy lakossági klíma pályázaton dolgoztak, ügyelve arra, hogy a legszegényebbeket kizárják belőle, klímát pedig csak bizonyos cégektől vásárolhassanak a családok.
Arató: Egy mondat Azahriah margójára
19/10/2023 18:34
| Szerző: Arató András
Kicsoda-micsoda ez az Azahriah, talán Arató András mondata végére kiderül.
Ellenségeink mondják, mindaz a sok csoda, ami miatt minden tisztességes magyar ember szégyelli magát, aki meg nem, az vagy tudatlan idióta, ami nagyon ciki a rokonságra nézve; a helyzet IQ cenzusért kiált, de legalábbis erkölcsi bizonyítványért, az Orbán-rezsim a magyarság presztízsét odáig nyomta le, hogy hozzá képest a béka segge egy felhőkarcoló; hangsúlyozzuk, mindezt nem mi mondjuk, hanem az ellen, magunk éppen az ellenkezőjét gondoljuk, mi több, a segg szót még véletlenül sem használjuk, sem magassági sem nyalási értelemben, elvégre hálásak vagyunk azért az egytized százalékért, amivel egyrészt a nyugdíjunk még a háromnál is több százalékkal emelkedik, az infláció meg ugyanennyivel többel csökken; azonban szüntelen küzdelmünk a magyarok elleni világösszeesküvéssel szemben sem gátolta meg az Azahriah-láz kitörését, ám e szakadatlan harc oda vezetett, hogy egyelőre a magunk részéről nem tudjuk, kicsoda-micsoda ez az Azahriah, talán a mondat végére kiderül; a nevétől még magyar is lehet, noha aligha hangzik úgy, mint aki sikerrel pályázhat a demetriánus nemzeti rock alapból, amire viszont aligha van szüksége, mert háromszor tölti meg a Népstadiont jegyért fizető emberekkel, miként Lúdas Matyi a Döbrögi főispán eleve hurkás valagát hurkákkal, ignoranciánk azonban mentes minden előítélettől, ugyanis még élénken él az emlékezetünkben, hisz alig hatvan éve neki, hogy a Beatles elutasítása oly zsigeri volt a She Loves You vagy a Yesterday akárcsak egyszeri meghallgatása nélkül is a Béketáborban, mint nemcsere az óvodában mainapság a kereszténység védőbástyájában; amikor ismét klimaxol az örök és megbonthatatlan, akkor is belehallgatni szándékozunk teljes nyitottsággal és mindenfajta zenekritika mellőzését ígérve, nem mintha a hozzá nem értés bármiféle tilalomfa lenne ott, ahol a vonatok késése érdektelen a párthűséghez képest, ám nehéz hozzájutni az időhöz, ami megalapozza a döntést, felkerüljön-e az új sztár a magán medley-listánkra, mert amikor hazánk miniszterelnöke éppen rendet rak a golyóstoll-jegyzetpapír-nyakkendő triangulumban, az egész világ feszült várakozással figyeli őt, miközben beszél hozzá barátja, Vologya, aki még nála is alacsonyabb magasságban éppúgy mint rangban, az egyéb dimenziókról nem is beszélve; nem kicsi hát a tét, ott a bizonytalanság, vajon ki nyeri a Demeter Szilárd állására kiírt pályázatot, pontosabban az már eldőlt a kiírás előtt, hisz’ éppen ezért hirdették meg, csak mi még nem tudjuk az „eredményt” – nem aggódunk, hanem izgatottan várjuk az ajándék kicsomagolását, ki mondja meg eztán, mi a (szép & magyar) irodalom, egyáltalán nem rágjuk a körmünket, mert bízunk a döntnök bölcsességében, biztosan nem szabadít ránk valami migráló dzsendert simogató nemzetietlen szivárványos guppit; végül csak sikerült belefülelnünk egy-két Azahriah klippbe, még tetszhet is annak, aki nem a jazz-rock-Beethoven konzervativizmus igája alatt senyved, mely utóbbi ízlésdomb mellesleg nem zárja ki a San Remo iránti pozitív érzelmeket sem, ám mégsem megyünk ki a Népstadionba, hiszen minden jegy elkelt.
