Önbecsapás manipulált fotókkal - Selmeci János jegyzete
Vacsora után még megnézi az emailjeit, kapott egy összefoglalót a héten megjelenő közvélemény-kutatásokról. A Nézőpontnak hisz a legjobban, mert szerinte az emberek érzik, hogy ez a kormány értük dolgozik, és megoldja a problémáikat.
Orbán lemond - Rózsa Péter jegyzete
Az Európai Unió, a NATO perifériájára kerülve, Magyarország Orbán nemkormányzása jóvoltából kötélen ingadozik a kiesés határán.
A hang - Szénási Sándor jegyzete
Amerika hangja ismét megszólal. Pontosabban az Amerika Hangja szólal meg, a nemzetközi rádió, amelyet a Trump adminisztráció felfüggesztett, ám most egy szövetségi bíró elrendelte az újraindítását.
A kicsinyes hatalomgyakorlás iskolapéldája - Kárpáti Iván jegyzete
Először jelzik, hogy hibáztál, persze csak finoman, egy fegyelmi eljárással, amely végül még büntetéssel sem jár. Aztán elkezdődik a valódi folyamat: eltűnsz a kirakatból, megszűnnek a szerepléseid, egyre kényelmetlenebb helyzetekbe kerülsz, végül pedig ott találod magad egy olyan pozícióban, amelyről mindenki tudja, hogy száműzetés. Sunyi, adminisztratív eszközökkel dolgoztak, addig szívatták, amíg magadtól felmondott.
Kohn, Grün és Orbán - Dési János jegyzete
Orbánnak és hazugsággyáros kis csapatának, oroszostúl, KGB-stűl, cselédsajtóstúl már csak a háborús riogatás és a fenyegetés maradt. Persze azt ne felejtsük el, március 15-én Budapesten vagy háromszor annyival többen voltak kiváncsiak a valóságra, mint a hazugságra.
Kilakoltatási történet – Józsa Márta jegyzete
Az Útszélen szerkesztő-műsorvezetője ezúttal a Nemzeti Együttcinizmus Rendszeréről és előzményeiről írt, személyes élmények alapján.
Erőpróba – Kárpáti Iván jegyzete
Március 15-én valójában nem a beszédek lesznek a legfontosabbak … – a Hetes Stúdió műsorvezetőjének gondolatai az idei március 15-e tétjéről, dilemmáiról.
Mi a fenéről is beszélünk? - Selmeci János jegyzete a túlélési gyakorlathoz
Minden félévben megírom azt a jegyzetet, amiben azt kérem Önöktől, hogy támogassák a Klubrádió fennmaradását. Ez most itt az a jegyzet, és most abban az alig pislákoló reményben kérem a támogatásukat, hogy valami talán változni fog, és mi magyarok így együtt meg tudunk haladni dolgokat, találni konszenzusokat, kötni szövetségeseket azért, hogy egy egészségesebb, boldogabb hely legyen a hazánk, és rendezzük végre közös dolgainkat, vagy legalább beszéljünk itt a Klubrádióban is sokkal többet arról, ami tényleg fontos.
A rubelnak sincs szaga - Dési János jegyzete
24/02/2025 18:04
| Szerző: Dési János/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Beleillik a magyar putyinizálódásba, a civil szervezetek, a tudomány, a sajtó, a szabad élet elleni fellépések sorába. Úgy látszik, a diktatúrák és diktatúrácskák egymás természetes szövetségesei. A rubelnak sincs szaga.
„Minden racionális érv és megfontolás cáfolja a katonai beavatkozás magas valószínűségét vagy azt, hogy az orosz döntéshozók végcélja egy katonai konfliktus lenne” – ez az elemzés pár nappal azelőtt látott napvilágot, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát és három nap alatt megpróbálta vazallusállamává tenni. Kétségtelen, hogy egy klasszikust idézzek, jósolni nehéz, különösen, ami a jövőt illeti. Még a Magyar Külügyi Intézet nagytudású elemzője is tévedhet. (A külügyi intézet nem független intézmény, hanem közvetlenül a miniszterelnök alá tartozik.) Azt is tudjuk, hogy másodpercekkel a teljeskörű támadás megkezdése előtt a magyar titkosszolgálatok szakemberei is arról tájékoztatták a képviselőket, hogy szó sincs itt semmiféle támadásról, amiről a demokratikus sajtó „delirál”. S amiről a nyugati titkosszolgálatok és talán nyomukban a nyugati politikusok beszéltek.
A Kreml-szóvivő még napokkal a támadás előtt is rágalomnak minősítette az amerikai hírszerzés közléseit arról, hogy az oroszok Ukrajna megtámadásra készülnek. A magyar kormányzat zsoldjában álló „biztonságpolitikai elemzők” - szerint az orosz védelmi miniszter és vezérkari főnök egyenesen garantálta, hogy nem kezdenek háborút. Sőt, Putyin elnök is többször tagadta, hogy Ukrajna megtámadására készülne, így a Krím és Kelet-Ukrajna egy részének az elfoglalása után.
Három héttel a támadás előtt találkozott Orbán Putyinnal, vagy őt is átejtette a moszkvai cár, simán lehet, vagy Orbán is bűnrészes már ekkor is.
Csak a jövőre nézve is, érdemes találgatni, miért nyomta azt a magyar kormányzati propaganda, hogy nem lesz itt semmi.
Mert ennyire tájékozatlanok voltak? Fogalmuk sem volt, mi történik? Mert a csapatösszevonások, orosz háborús készülődések ellenére nem a saját szemünknek hittek, hanem az orosz propagandának? Vagy ugyan pontosan látták mi jön, de a megrendelés az volt, hogy tereljenek erről és ezért szándékosan hazudtak? És melyik megoldás a jobb? A rossz titkosszolgálat vagy a hazudós? Ugyanezt a kérdés a kormánypropagandáról feltenni sem érdemes.
Mondhatnánk, rég volt, fátylat rá, azóta annyi minden történt. Ami igaz. Ma már a propaganda ott tart, hogy bizonyára az ukránok támadták meg az oroszokat (ezt az amerikai elnök is képes volt megjegyezni). Különben is, hagyják a fenébe Ukrajnát, adják meg magukat az oroszoknak és készen vagyunk. A nagy Oroszország kovácsolta frigy.
Nyilván az események menete szempontjából alapvető az Egyesült Államok politikája. De én maradnék csak itthon. Az a végtelenül aljas oroszpárti orbánista politika, amelyet látnunk kell, a magyar történelem legsötétebb lapjaira kerül majd. Ez kis vigasz és nagy szégyen nekünk. Persze beleillik a magyar putyinizálódásba, a civil szervezetek, a tudomány, a sajtó, a szabad élet elleni fellépések sorába. Úgy látszik, a diktatúrák és diktatúrácskák egymás természetes szövetségesei. A rubelnak sincs szaga.
Miben bízhatunk? Például abban, hogy Európa megrázza magát és már csak a saját érdekében is, kiáll Ukrajna függetlensége és szabadsága mellett. Hogy a magyar választók többsége megrázza magát és nem a propagandának, hanem a saját szemének hisz. Hiszen miután mi is Európához tartozunk, mi is ki kell, hogy tudjuk, hol állunk.
Dési János jegyzete az Esti gyors 2025. február 24-ei adásában hangzott el.