Süllyedő hajó - Hardy Mihály jegyzete
Orbán Viktor a jelek szerint még mindig nem heverte ki a látványos bukás utáni traumát. Hírek szerint most éppen a Fidesz túlélési csodaelixírének összeállításán töri a fejét. Ami kijött belőle, az máris naftalinszagú.
A tükör homálya - Szénási Sándor jegyzete
Nem túl találékonyan, de folyik a mutogatás a bezuhant Fideszben, persze kifelé, ahogyan ez lenni szokott, sosem befelé. A bukás oka, a bűnös mindig kívül van, nem itt bent, nálunk.
Balásy Gyula drága könnyei - Kárpáti Iván jegyzete
A legfontosabb kérdés, amit nem tettek fel neki: az a közel százmilliárd forint osztalék, amit az elmúlt években kivett ezekből a cégekből, az tényleg az övé lett? Komolyan elvárják, hogy ezt elhiggyük? Hogy egy ilyen rendszerben, ahol minden szál egy központba futott össze, valaki ennyi pénzt "csak úgy" megtarthatott?
Az Index visszafizeti - Dési János jegyzete
Miközben akik csinálják, tudják, hogy hazudnak. Ha nem tudják, akkor meg annyira, de annyira hülyék, hogy nem szabad őket felügyelet nélkül az utcára engedni, mert még villamos alá esnek.
Erős hátszél – Hardy Mihály jegyzete
A feltételek kedvezőek Magyar Péter és a leendő kormánya számára, itthon is és külföldön is, elsősorban az Európai Unió központjában valós támogatásra számíthat. Ígéretes, ahogy nagyon gyorsan reagált a NER-es vagyonkimentési kísérletek hírére. Ahhoz, hogy meg tudja őrizni hitelességét, fontos, hogy gyorsan fordítson azon az elmúlt 16 évben tapasztalható trenden is, hogy nem azokat ültették a vádlottak padjára, akik erre igazán rászolgáltak.
Az oroszok már nincsenek a spájzban - Rózsa Péter jegyzete
Talán egyszer azt is megtudjuk, Orbán és Szíjjártó végül is milyen ellenszolgáltatást kapott az orosz felebarátoktól.
A példa - Szénási Sándor jegyzete
Gondoljuk meg, nagyhatalmú, nemzetközi háttérrel rendelkező, óriási pénzekkel dolgozó emberekről van szó, mégis szinte szó nélkül tűrték el egy kis ország felfuvalkodott pénzügyi zsarnokát.
Orbán semmit nem tanult - Kárpáti Iván jegyzete
Április 12-én milliók mondtak nemet. Nem finoman, nem árnyaltan, hanem egyértelműen: nem kérnek abból a világból, ahol a hazaszeretet párttagsághoz van kötve. Ez nem csak egy sima választási vereség volt. Ez egy értelmezés veresége is volt. Annak a gondolatnak a veresége, hogy a nemzet egy politikai oldal tulajdona lehet.
A félrenézők – Szénási Sándor jegyzete
23/07/2025 18:04
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
Az valahogy mindig úgy van, hogy sem az úszítók, sem a bátrak nincsenek többségben.
Ez így is van, Gergijevet Navalnij özvegye egyenesen az orosz elnök bűntársának nevezte, az ember csak a hírben szereplő "váratlan" szót nem érti. Mit tudott meg a menedzsment "váratlanul" arról a Gergijevről, aki már 2022 elején ultimátumot kapott müncheni és New York-i koncertszervezőktől, hogy vagy abbahagyja az invázió dicsőítését, vagy felejtse el a meghívásokat? Azóta eltelt három év, és a karmester nem szűnt meg elkövetni azt, amit nemcsak a magyar Btk. ismer, hogy tudniillik háborús bűnösségnek számít, ha valaki "a háborús hírverés szolgálatában jelentős szellemi munkát végez". Készséggel elismerem, hogy ez nagyon tág fogalom, vissza is lehet élni vele, de Gergijev esetében a bűn több mint egyértelmű.
Akkor viszont mi változott meg 2022 tavasza óta, amiért 2025 júliusára Gergijev karmesteri erényei hirtelen felülmúlták a tömeggyilkos retorikáját? Ha nem ő, akkor nyilván a világ, konkrétan a casertai menedzsment változott meg, bár nem világos, miért, az olasz külügyminisztérium például teljesen egyetért a tiltással, amit egy online petícióban 16 ezren követelnek, köztük több Nobel-díjas is.
Mindeközben ne felejtsünk el valamit. Az invázió után orosz művészek tucatjainak mondták fel Nyugaton a fellépéseket, azoknak, akik nem határolódtak el a népirtással felérő putyini háborútól. Ebben, mondják sokan, lehetett a felháborodás keltette túlzás is. Hiszen ők csak hallgattak és félrenéztek... Hiszen a turné után haza kell menni, és szembenézni a börtönnel... Hiszen például Dmitrij Gluhovszkij írót azt Ukrajna melletti kiállásért távollétében nyolc évre ítélték.
Ám, szintén mindeközben, az invázió után lemondott Alekszej Ratmanszkij koregráfus a Bolsoj Színházban, amellyel a New York-i Metropolitan Opera felmondta az együttműködést. Felmondott Elena Kovalszkaja az Állami Színház igazgatója, valamint Mindaugas Karbauskis, a Majakovszkij Színház művészeti igazgatója. Petícióban tiltakozott Szvetlana Alekszijevics 2015-ös Nobel-díjas író, Vlagyimir Szorokin, Ludmilla Ulickaja, Dmitrij Bikov, Dmitrij Muratov írók, akinek jó része már külföldön, főleg Németországban él. Ne feledjük el azokat, akik nem mehettek el, mert nem voltak híresek, és nem volt pénzük, de tiltakoztak, tűntettek, úgy, hogy ennek tudták az árát. Ma börtönben ülnek.
A Gergijev-féle uszítók nincsenek többségben – nekik nincs miért megbocsájtani. A Szorokinok, és a névtelen Szásák sincsenek többségben – nekik jár a tisztelet.
A félrenézők, a hallgatást választók vannak többségben, mindig is azok voltak. Mindig is sokféle sors, kényszer, gyávaság írta le, magyarázta a némaságukat, nem egynemű embermasszáról van tehát szó, amit csak úgy, egyénre lebonthatalan ítélkezéssel el lehetne intézni. Masszaként, tömegként azonban ismerjük a bajt, a kárt, amit okoz, ami árad belőle, ami igazolja a bűnt, ami toxikussá teszi a levegőt.
Ebben a bűzben élünk.
Szénási Sándor jegyzete a július 23-i Esti gyorsban hangzott el, meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva.
(Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a jegyzet meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
