A Bezzeg-nóta - Szénási Sándor jegyzete

Új ablakban

2025. július 16. Szénási Sándor jegyzete - Esti gyors (2025. július 16., szerda)

04:07

00:00

Vona Gábor sokadik Magyar Péter ellenes kirohanásában sokadszorra van igazság, de ez nem segít rajta, és nemcsak azért, mert hamisság is van benne.

A politika jórészt a felejtésről szól. Magyar Péter is szokta gyalulni a rezsimet évtizedek óta kiszolgáló elitet, ami az ő múltját tekintve szintén mókás, mint ahogy Vona memóriazavara is, midőn a régi ellenzék szokásos kesergőjét adja elő, aminek talán a Bezzeg címet adhatnánk.

Vona azt mondja, ő már akkor újellenzéki volt, amikor Magyar Péter még ellenzéki sem. Ez igaz, de tegyük hozzá, amit Vona Gábor. kifelejt, hogy nem éppen liberális, vagy baloldalon volt ellenálló 2006 és 2018 között, amikor a Jobbik elnökeként a náci szó jelentését élesítette lelkesen. Van, aki még jobban emlékszik rá, mint ő magára: cigánybűnözés, a zsidó harácsolás, a „magunkfajták” félreérthetetlensége, Magyar Gárda-vonulások, a kémiai kasztrálás bevezetése, uniós zászló égetése, kilépés az Unióból, stb. Mármost az a Vona Gábor nem azonos a mai Vona Gáborral, ami azt jelenti, hogy ő is jött valahonnan. Őszintén szólva még messzebbről, mint Magyar.

Vona azt is állítja, hogy az óellenzék fogalmát is ő találta ki, csak nem így mondta. Legyen. Mindenesetre a régi ellenzék leváltásába Márki-Zay Péter törte bele először a bicskáját, aki jobboldali- konzervatívként saját bevallása szerint 2010-ben még a Fideszre szavazott, tehát nagyon nem balról lett a baloldali ellenzéki miniszterelnök-jelöltje. Csak közbevetőleg: őt ugyan olyan dühvel gyűlölték a DK-ban és környékén, mint most Magyar Pétert. A Bezzeg-nóta már akkor szólt.

Vagyis: hogy jön ez a gyüttment ahhoz, hogy régi, kipróbált veteránok előtt nyerje meg az előválasztást? És: hogy jön az ellenzéki szavazó ahhoz, hogy arra szavazzon, akire akar?

Pedig hát Gyurcsány is jött valahonnan. A Medgyessy-túlígérésektől, a gazdasági válságtól, az őszödi beszédtől, valamint a rossz kormányzástól sújtott korszakból, egyszóval a bukásból emelkedett fel, hogy valóban megcsináljon egy pártot, amibe azonban Gyurcsány Ferenc múltja azonnal be is építette az örök vereség kódját, és így lett akaratlanul is az Orbán-rezsim egyik fenntartója.

És így tovább, sok tenni akaró, önfeláldozó ellenzéki politikusnak kellett, vagy kellett volna megértenie, hogy a Bezzeg-nóta eleve hamis, de nemcsak ezért nem érdemes kornyikálni. Hanem, mert eljárt az idő, és lejárt a türelem. Mert a hitelességhez kevés a szép szó, aminek egyébként Gyurcsány volt a legnagyobb mestere. Mert a politika világában a teljesítmény számít, az erő, a siker, a kormányra kerülés reménye, ami, mint többször kiderült, csak az álmok, a kivetített vágyak világában hagyta el a nulla szintet. Eddig.

Itt már mindenkinek van múltja. Ez csak akkor baj, ha memóriazavarként rátelepszik a jelenre. Ha hazugsággal próbálják elfedni az egyébként érthető csalódásokat, féltékenységet, egzisztenciális félelmeket, és kényelemszeretet. A fotel-ellenzékiséget.

Vona, Gyurcsány, Magyar, meg a többi. Nem jók, és nem rosszak, nincs bennük sem pokol, sem mennyország, esendő földlakók, hogy egy alkalmassági skálán hány pontra jók, azt döntse el mindenki maga. Egy biztos: nem ugyanabban az időben élnek. Akkora esélyről, amekkorát az Orbán-rezsim Magyar Péter számára megteremtett, mások csak álmodhattak. De nem nekik telt be az idő. Ez van.

Vona azt is mondja, hogy hisz Magyar változásában. Ez szép tőle. Már csak a saját emlékein kéne egy kicsit szidoloznia.

Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2025. július 16-ai adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a jegyzet meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)