Magyarország az egyik legkorruptabb az EU-ban
28/01/2021 11:40
| Szerző: Klubrádió
Az Európai Unión belüli rangsor utolsó, 25. helyén Bulgáriával és Romániával osztozik Magyarország. A Transparency International értékelése szerint a korrupció mértékét fokozatosan növeli a rendeleti kormányzás bevezetése, az önkormányzatok forrásainak elvonása, az adatigénylések ellehetetlenítése, az alaptörvény sokadik módosítása, valamint a főként a kormány érdekkörének kedvező járványügyi intézkedések.
Magyarország 2020-ban 44 pontot szerzett meg a Transparency International 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé fertőzött országokig) terjedő skáláján, és ezzel a 180 országot vizsgáló felmérés 69. helyén végzett – szemlézte az antikorrupciós szervezet éves jelentését a Telex.
Bár a 2019-es helyezéshez képest egy hellyel előrébb került a listán, a pontozás szempontjából ugyanannyit, 44 pontot ért el (0 a legkorruptabb állapot, míg 100 pont a legkevésbé korrupt). Magyarán, nem Magyarország lett kevésbé korrupt, más ország lett korruptabb nála.
„Ez az eredmény jelentősen elmarad a közvetlen régiós versenytársainknak tekinthető V4 csoport többi országától: Szlovákia 5, Csehország 10, míg Lengyelország 12 ponttal kapott jobb értékelést a 0-100-ig terjedő skálán. Ugyanakkor a visegrádi országok közötti különbség csökkent, mivel a stagnáló magyar pontszám kivételével az országcsoport minden tagjának értékelése romlott a tavalyihoz képest.” A jelentést ezúttal is Martin József Péter, a TI Magyarország igazgatója mutatta be egy online konferencián.
2012 óta 11 pontot rontott Magyarország ezzel a szervezet szerint stabilizálta utolsú helyét az EU tagállamai között, a koronavírus-járvány pedig csak felgyorsította a már csak „kulisszaelemek” szintjén kezelt demokratikus elemek elbontását.
A TI Magyarország megállapította, hogy a magyar kormány a vírus okozta világjárványt is saját hatalma kiterjesztésére és bebetonozására használta, ezzel is növelve Magyarország korrupciós kitettségét. Ebbe a sorba illeszkedik a TI szerint a rendeleti kormányzás bevezetése, amely különösen széles mozgásteret biztosított a végrehajtó hatalomnak. Szintén ebben a körben említendő az önkormányzatok egyes hatásköreinek és bevételeik nem csekély részének elvonása, beleértve a különleges gazdasági övezetek kialakítását, valamint a helyhatóságok legfontosabb szabadon felhasználható forrásainak, így például a gépjárműadónak, valamint a helyi iparűzési adónak a megsarcolását.
A kormány a TI szerint a járvány elleni védekezés ürügyén a közérdekű adatok nyilvánosságára is újabb csapást mért. Egyrészt jelentősen növelte az adatigénylések megválaszolásának a határidejét, másrészt újfent átírta az alaptörvényt, mindezzel a közérdekű adatigénylések megválaszolására rendelkezésre álló 15 napos határidőt a háromszorosára növelte, másrészt az alaptörvény újabb, a közpénz fogalmát újradefiniáló, immáron kilencedik módosításával megnyitotta az utat az előtt, hogy tovább gyorsuljon a közpénzek magánvagyonná alakítása.
A portál cikkéből kiderül az is, hogy a TI Magyarország szintén aggasztónak tartja a választási jogszabályok újabb módosítását, mely a jelöltállítás szabályainak megváltoztatásával ugyan valóban megnehezíti a 2014 óta mintegy 7 milliárd forint közpénz-veszteséget okozó kamupártok választási indulását, több kiskaput azonban továbbra is nyitva hagy előttük. Mindezek fényében a TI Magyarország úgy véli: „a jogállamiság továbbra is tetszhalott állapotban van Magyarországon”.
Ám a jogszabályi változások csak az egyik oldala annak, amiért a TI elítéli és kritizálja a magyar kormány válságkezelési intézkedéseit. A jelentés arra is rámutat, hogy habár a koronavírus-járvány kétségtelenül szükségessé tette a 2020-as költségvetés átalakítását, ám „a járványkezelésre fordítható forrásokat sok esetben nem hatékonyan, hanem a kormánypárt holdudvarába tartozó oligarchák és klientúra megsegítésére használták fel, míg a leginkább rászoruló csoportok a kelleténél jóval kevesebb közvetlen segítséget kaptak.”