„Palackvisszaváltással
A lényeg

Titkos döntés állhat a százmilliárdos költségvetési hiány mögött

28/05/2026 15:59

| Szerző: Klubrádió

 | Szerkesztő: Somfai Péter

Egy nem nyilvános kormányhatározatra hivatkozva csökkenthették jelentősen a gyorsforgalmi úthálózat idei költségvetési kiadásait – legalábbis erre utal egy a Telexhez kiszivárgott dokumentum. A lépés több mint százmilliárd forintos eltérést okozhatott a tervezett és a ténylegesen szükséges források között.

A dokumentum szerint az Építési és Közlekedési Minisztérium eredetileg 310 milliárd forinttal számolt az autópálya-koncesszió rendelkezésre állási díjára, ezt azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium utasítására 210 milliárdra csökkentették. A lap szerint a módosítás hátterében egy titkos kormánydöntés állhatott, amely a kiadások visszafogását célozta.

A költségvetés körüli vita már korábban is napirendre került, amikor kiderült: az idei büdzséből összesen 286 milliárd forintnyi tétel hiányzik. A legnagyobb kiesést éppen az autópálya-koncesszióhoz kapcsolódó díj jelenti, amelyből mintegy 175 milliárd forinttal terveztek kevesebbet a szükségesnél.

A háttérben az a feltételezés állhatott, hogy a kormány módosítani tudja az állam és a koncessziós társaság közötti szerződést. Ettől várták, hogy érdemben csökkenjenek a költségek. A változtatás azonban nem valósult meg, így a jelenlegi feltételek szerint az állam továbbra is jelentős, havi szinten is több tízmilliárdos díjat fizet az autópályák üzemeltetéséért.

A rendelkezésre álló 210 milliárd forintos keret ugyanakkor szakmai értékelések szerint nem fedezi a teljes éves kötelezettséget. „Ez az összeg legfeljebb az első félév díjaira lehet elegendő” – hangzott el a kérdés kapcsán, ami azt jelzi, hogy a második félévre további forrásokat kell majd biztosítani.

A költségvetési fejezeteket a nemzetgazdasági és az építési miniszter is aláírta, ugyanakkor a hiányzó tételekre a részletes indoklásban sem szerepel magyarázat. Ez tovább erősíti azokat a kérdéseket, amelyek a tervezés átláthatóságát és megalapozottságát érintik.

A vita politikai szinten is éles: míg kormányzati oldalról visszautasítják a költségvetés „meghamisítására” vonatkozó állításokat, addig kritikusok szerint a rejtett döntések és a nyilvánosság elől elzárt határozatok éppen az átláthatóságot kérdőjelezik meg.

A kérdés kulcsa az lehet, hogy nyilvánosságra kerül-e az a kormányhatározat, amelyre hivatkozva csökkentették a kiadásokat. Enélkül nehezen megítélhető, hogy tervezési hibáról vagy tudatos költségvetési döntésről van szó.