Diplomata útlevelek: visszavonás után nyilvánosak lehetnek a nevek
28/05/2026 15:32
| Szerző: Klubrádió
| Szerkesztő: Somfai Péter
A diplomata útlevelek visszavonását követően már nem indokolható nemzetbiztonsági érdekekkel a kedvezményezettek kilétének titokban tartása – erről beszélt Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke. Álláspontja új megvilágításba helyezi a korábbi kormányzati érvelést és a diplomata útlevelek kiadásának gyakorlatát övező vitát.
A diplomata útlevelek körüli átláthatósági vita azután erősödött fel, hogy korábban a kormány nemzetbiztonsági okokra hivatkozva tagadta meg a kedvezményezettek nevének kiadását. Rogán Antal egy évvel ezelőtt azzal utasított vissza egy közadatigénylést, hogy a lista nyilvánosságra hozatala veszélyeztetné az ország biztonsági érdekeit. Az ügyben újságírói kérdések is felmerültek: többek között arra keresték a választ, hogy ismert közéleti és gazdasági szereplők – például sportolók, egyházi vezetők vagy üzletemberek – részesültek-e ilyen okmányban.
Péterfalvi Attila a 24.hu kérésére most árnyalta ezt az érvelést. Mint fogalmazott, a nemzetbiztonsági szempontok „a diplomata útlevelek rendeltetésszerű használata esetén helytállóak lehetnek”, azonban a visszavonás után ezek a kockázatok megszűnnek. „A visszavonásnál már nem merülhet fel olyan nemzetbiztonsági érdek, amely akadálya lehet a nevek nyilvánosságra hozatalának” – mondta.
A vita politikai dimenziót is kapott: ellenzéki megszólalók szerint a korábbi években túl széles körben és nem kellően átlátható módon osztották ki a diplomata útleveleket. Felvetették, hogy egyes esetekben a dokumentumok nem feltétlenül közfeladat ellátásához kapcsolódtak, ami visszaélések lehetőségét is felvetheti. A külügyi vezetés ezzel szemben korábban azzal érvelt, hogy a döntések gyakran más tárcák jelzései alapján születtek.
A jogi keret ugyanakkor viszonylag egyértelmű: diplomata útlevelet a külügyminiszter adhat ki, még az úgynevezett „adható” kategóriában is csak akkor, ha azt külpolitikai érdek indokolja. Péterfalvi példaként említette, hogy a gyakorlatban ez a kör tág lehet, és előfordult, hogy később büntetőeljárás alá vont személyek is kaptak ilyen okmányt.
A NAIH elnöke arra is rámutatott, hogy a közérdekből nyilvános adatok köre nem egységes: míg egyes esetekben – például országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatai – automatikus a nyilvánosság, más adatok csak külön kérésre ismerhetők meg. A közfeladatot ellátó személyek neve és beosztása főszabály szerint nyilvános, de az ehhez kapcsolódó további információk közzététele már mérlegelés tárgya lehet.
A diplomata útlevelek esetében az adatkezelésért a külügyminiszter felel, ugyanakkor a kérdés jogi és adatvédelmi vonatkozásai miatt más tárcák bevonása is indokolt lehet. A következő időszak egyik kulcskérdése az lehet, hogy a visszavont útlevelek esetében milyen körben válik ténylegesen hozzáférhetővé a kedvezményezettek névsora.
A mostani állásfoglalás mindenesetre azt jelzi, hogy a korábban hivatkozott nemzetbiztonsági indokok nem alkalmazhatók automatikusan minden esetben, különösen akkor, ha az érintett jogosultság már megszűnt. Ez újabb lépés lehet a diplomata útlevelek kiadásának átláthatóbbá tétele felé.