Taxisblokád árnyékában szavaz a főváros a tarifaemelésről

Pattanásig feszült a hangulat a fővárosi taxisok körében, akik attól tartanak, hogy a Budapesti Közlekedési Központ új javaslatcsomagja a rögzített hatósági ár végét, és egy sávos, akár algoritmikus alapú árrendszer bevezetését készíti elő. A taxisok szerint a fix tarifa az utasnak és a sofőrnek is biztonságot ad: mindenki előre tudja, mennyibe kerül az út, és kisebb az esélye a túlszámlázásnak vagy a „lehúzásnak”. Ezzel szemben a szabadáras vagy dinamikus modell azt eredményezné, hogy esőben, csúcsidőben vagy kiemelt rendezvények, például a Bajnokok Ligája-döntő idején a viteldíjak a többszörösükre emelkednek, és a szolgáltatás elérhetetlenné válik a kevésbé tehetős utasok számára. A taxis érdekképviseletek egy 2025-ös oxfordi kutatásra is hivatkoznak, amely szerint hasonló helyzetben a helyi kisvállalkozások visszaszorultak, miközben a nagy fuvarszervező platformok akár a teljes bevétel 30–50 százalékát is elvonták, és végső soron az árak is tartósan magasabbak lettek.

A feszültséget tovább növeli, hogy a taxisok szerint az állami és önkormányzati hatóságok évek óta nem tudják hatékonyan kiszűrni az illegálisan vagy szabálytalanul működő szereplőket, így a szabályosan dolgozó sofőrök kettős nyomás alatt állnak. Miközben az önköltség 2022 óta több mint 40 százalékkal nőtt – az üzemanyagárak, a szervizköltségek és a biztosítás drágulása miatt –, a díjak csak nagyjából 10 százalékkal emelkedtek, és a hatósági árak az ártörvényben előírt felülvizsgálatát a főváros halogatta.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara felmérése szerint a taxisok közel kétharmada legalább 27 százalékos emelést támogat, sőt, egy részük ennél is nagyobb ugrást tartana indokoltnak. A mostani javaslat szerint az alapdíj 1100-ról 1400 forintra, a kilométerdíj 440-ről 560 forintra, a percdíj 110-ről 140 forintra nőne, a repülőtéri fuvarokra pedig plusz 1000 forintos felárat vezetnének be. Több szereplő ugyanakkor arra emlékeztet: ha az elmúlt években minden évben módosították volna 6–9 százalékkal a tarifákat, most nem lenne szükség ekkora egyszeri emelésre.

A fővárosi bizottsági ülések tanúsága szerint a szakmán belül sincs teljes egyetértés. Vannak, akik a 15 százalék körüli, fokozatos emelést támogatják, tartva attól, hogy a taxispiac árérzékenysége miatt a túl nagy ugrás elriasztja az utasokat. Mások szerint Budapest ma az ország legolcsóbb taxivárosa, miközben itt a legmagasabb a megélhetési költség, és már így is mintegy 7,5 ezer taxis próbál megélni a piacon. Többen a flottakezelők és nagy fuvarszervezők szigorúbb szankcionálását sürgetik, mivel szerintük a piac „legszürkébb” szegmensében, a nagy flották környékén történik a legtöbb visszaélés az engedély nélküli fuvarozástól a túlszámlázásig. Felmerült az is, hogy egy esetleges liberalizáció esetén valójában továbbra is a globális platformcégek diktálnák az árakat, ahogyan az a szabadáras időszakban korábban már egyszer megtörtént – ez volt az egyik ok, amiért anno bevezették a hatósági árat.

A Főpolgármesteri Hivatal szerint ugyanakkor a jelenlegi vita félreértésre épül: Kiss Ambrus főigazgató a 24.hu kérdésére hangsúlyozta, hogy a közgyűlés pénteken nem a fix árak eltörléséről, hanem a 27 százalékos emelésről dönt, és a sávos, algoritmikus árazás egyelőre csupán elméleti, hosszabb távú lehetőségként szerepel a BKK anyagaiban. A városvezetés úgy érvel, hogy a reális tarifa a legjobb „piactisztító eszköz”: ha a sofőrök tisztességes megélhetéshez jutnak, kipihenten, megfelelő állapotú autóval tudnak szolgáltatni, és nincs szükség a 2013 előtti „szafariidőkre”, amikor a szabályozatlan piac a felhasználók bizalmát is rombolta. Ugyanakkor ők is elismerik, hogy nincs garancia arra, hogy a fuvarszervezők ne „nyeljék le” az emelés egy részét, ezért a kormánytól is azt várják, hogy szigorítsa a visszaélésekkel szembeni szankciókat, különösen a flottakezelők esetében.

A taxisok eközben már politikai szövetségeseket keresnek: a Taxisok Érdekvédelmi Szervezete nyílt levélben fordult Magyar Péter miniszterelnökhöz, amelyben azt írják, hogy több mint ötezer hazai kisvállalkozó és családjuk megélhetése került veszélybe. Nem privilégiumokat kérnek, hanem esélyegyenlőséget, törvényességet és kiszámítható piaci környezetet – fogalmaznak. A szakma a BL-döntő hétvégéjére beígért demonstrációval igyekszik nyomást gyakorolni: ha a főváros – szerintük – a hatósági árak kivezetése felé tesz lépést, készek a város részleges megbénítására, hogy így védjék meg hivatásukat. Kiss Ádám a Taxisok érdekvédelmi szervezetének elnöke a Klubrádiónak elmondta, hogy a médiában megjelentekkel ellentétben nem terveznek Taxis blokádot a BL döntő hétvégéjére.