Szabolcsban 120 ezret sem keresnek a humánegészségügyi és szociális dolgozók
28/01/2025 09:26
| Szerző: Klubrádió
Továbbra is Budapest húzza fel az országos kereseti adatokat, a KSH friss kiadványából az derült ki, hogy 2024-ben az első három negyedévet számolva a fővárosban 509 780 forint volt a foglalkoztatottak nettó átlagos keresete, míg Szabolcs-Szatmárban 309 513 forint volt. Az országos átlag a statisztikai hivatal szerint 421 275 forint volt nettóban, ennél csak egy megyében (Győr-Moson-Sopron) vittek haza többet a dolgozók a fővároson kívül - írja a Pénzcentrum.
A portál beszámolója szerint 330 ezer forint alatt volt az átlagbér Békés megyében (317 933 Ft/hó) és Nógrádban (329 362 Ft/hó) is.
Ugyan a foglalkoztatottsági adatok összességében enyhe növekedést mutattak, de közelebbről megvizsgálva kiderül, hogy jelentősen megcsappant a fizikai munkát végzők száma egy év alatt.
Millió feletti átlag nettó keresetet csak Tolna megyében találtak, vélhetően a paksi atomerőmű miatt.
Ezzel szemben Szabolcs megyében a humánegészségügyi, szociális dolgozók még 120 ezer forintot sem visznek haza havonta.
Komárom-Esztergom megyében épphogy elmaradtak a fizetések az országos átlagtól, ott nettó 418 978 forint volt ez az érték. Emellett a nettó átlagfizetés 400 ezer forint felett volt még Fejér megyében is, a többi országrészben viszont nem érte el ezt az érték.
A KSH szerint országosan átlagosan 13,7 százalékkal emelkedtek a nettó átlagkeresetek a tavalyi első három negyedévben az előző év azonos időszakához képest. Sőt, mint az adatok mélyebb elemzéséből kiderült, 13 megyében még ennél is nagyobb mértékben: Szabolcsban és Hajdú-Biharban például a nettó átlagfizetések 17,2 százalékkal haladták meg a 2023 azonos időszakában mértet. De Baranya, Tolna, Nógrád és Csongrád-Csanád megyében is 15 százalék feletti volt a bérek emelkedése.
Ellenben például a fővárosban jócskán elmaradt a béremelkedés mértéke az országos átlagtól (+12,7%), a Győr-Moson-Sopronban dolgozóké nőtt a legkevésbé, 11,2 százalékkal.
Bár összességében 3 millió 678 ezer ember dolgozott Magyarországon a tavalyi első három negyedévben, ami lényegében stagnálást jelent (+0,2%), de a részletes megyei adatoknál látható, hogy a helyzet azért nem túl rózsás. Mindösszesen négy megyében dolgoztak többen, mint az előző év azonos időszakában, a maradékban egytől egyig csökkent a foglalkoztatottak létszáma.
Összességében Pest megye végzett az élen ebben az összesítésben, ahol 1,7 százalékkal többen dolgoztak, mint 2023 első három negyedévében, ezen kívül még Hajdú-Biharban, Borsodban és a fővárosban növekedett a dolgozói létszám.
Ezzel szemben Vas megyében 1,7 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma, de Fejérben és Jász-Nagykun-Szolnokban is 1,6 százalékkal dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban. Összességében 8 megyében csökkent 1 százalékot meghaladó mértékben a foglalkoztatottak összlétszáma.
Viszont egy aggasztó trend kezd kirajzolódni, ha a részletesebb adatokat nézzük: kiderült, hogy mialatt a szellemi munkát végzők száma két megye (Vas és Jász-Nagykun-Szolnok) kivételével mindenhol emelkedett - leginkább Hajdú-Bihar megyében, 3,2 százalékkal - fizikai melósból három megye (Pest, Budapest, Borsod) kivételével mindenütt kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Tolnában és Zalában 3 százalékot is meghaladó mértékben apadt a fizikai munkakörökben dolgozók létszáma.
(Pénzcentrum)