„Támogassa
A lényeg

Rétvári Bence: Az új Nemzeti alaptanterv jelentősen csökkentette a tanulói terheket

22/09/2022 13:00

| Szerző: Klubrádió

A megújított Nemzeti alaptanterv hazafias, gyerekközpontú és 21. századi, amelyben az oktatásirányítás jelentősen csökkentette a tanulói terheket – írta Rétvári Bence államtitkár. A tanárszervezetek azonban ennek ellenkezőjét látják.

Kanász-Nagy Máté, LMP-s parlamenti képviselő a következő kérdéssel fordult Pintér Sándor – közoktatásért is felelős – belügyminiszterhez: "Ha a tananyag valóban sok és elsajátítására a Kormány bevallása szerint is több időt kell hagyni, akkor miért nem inkább a tananyag mennyiségét csökkenti a Kormány, megkönnyítve ezzel a túlhajszolt diákok és pedagógusok munkáját is?" Pintér helyett Rétvári Bence belügyi államtitkár válaszolt. Mint írta a képviselőnek: "felvetésével ismét nyitott kapukat dönget".

Rétvári állítása szerint az új Nemzeti alaptanterv "hazafias, gyerekközpontú és 21. századi", amelynek kidolgozását szerinte sokrétű szakmai és társadalmi egyeztetés előzte meg. Az új alaptantervben jelentősen csökkent az elsajátítandó tananyag – hangsúlyozta az államtitkár. Ezt egy táblázattal is szemlélteti, amiből a történelem tantárgy lexikai csökkenését lehet kiolvasni, ez 16-18 százalékos csökkenést mutat. Rétvári nem részletezi, milyen adatokra hivatkozva készült a táblázat.

A Történelemtanárok Egylete szakmai állásfoglalásában ezzel szemben sérelmezi, hogy az új, 2024-től érvényes érettségi szabályozásról (amely a Nat-ra épül) nem kérték ki valamennyi szakmai szervezet véleményét, nem volt érdemi egyeztetés.

Hozzátették, "súlyosan aggályosnak tartjuk, több évtizedes visszalépést jelent, hogy az érettségi vizsga tematikája a korábbi szabályozáshoz képest – az emelt szintű érettségin számos új, a kerettantervben nem található konkrét ismeret előírásával – jelentősen nagyobb hangsúlyt helyez a lexikális tudásra (például az 5. témakörhöz plusz 142 lexikai elem került). Ezzel szükségképpen háttérbe szorítja az időt, energiát igénylő, gondolkodtató és forrásokat elemeztető tanítást".

Ez nemcsak az emelt szinten vizsgázók számára jelent plusz követelményt, hanem befolyásolja a középiskolai tanítás-tanulás egészét. "Egyrészt a diákok nem 9.-10. osztályban döntenek arról, hogy milyen szinten fognak érettségizni. Másrészt a középiskolai tanulmányokat a kerettanterv szabályozza, ennek alapján készültek az iskolák helyi tantervei és a tankönyvek is; elfogadhatatlan, hogy az érettségi követelmények kerettantervben nem szereplő ismereteket is előírjanak."

A  Magyartanárok Egyesülete pedig a NAT-ról kiadott közleményében Rétvári minden egyes kitételét cáfolja. A Nemzeti alaptanterv a magyar nyelv és irodalom tantárgy tekintetében nem nemzeti és nem alaptanterv - írják.

"Nem nemzeti, mert ekkora mennyiségű tananyag az adott korosztály legalább kétharmada számára nem elsajátítható, őket a nemzetből mintegy kirekeszti. Nem alaptanterv, mert a tanítást teljes részletességgel s nem csupán alapjaiban szabályozza. Komoly óraszámcsökkentés mellett jelentős tananyagbővítést hajt végre. Annyira nem ad módot a képességfejlesztésre, a diákok egyéni fejlődésére, a módszerek és gondolatok sokféleségére, hogy egyáltalán nem szolgálja a diákok érdekeit, nem teszi őket jó szövegértőkké, árnyalt és pontos szövegek alkotóivá, művelt, a humán kultúra iránt elkötelezett felnőttekké. Nem szolgálja sem személyiségfejlődésüket, sem tanulás- vagy munkakultúrájukat, sem boldogulásukat a munka világában. Ezért mélyen gyerekellenes" – szerepel a közleményben.