Orbán: A békeidős nyolcórás munkaidőnek, meg ezeknek most vége van
1/07/2022 08:45
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban, szokásos kinyilatkoztatását azzal kezdte, hogy diplomáciai nagyüzem volt az elmúlt tíz napban, utalt a most befejeződött NATO-csúcsra és az előtte tartott EU-csúcsra. „Erre meg is volt minden okunk. Romló háborús helyzet Ukrajnában, háborús infláció, az ajtón kopogtató háborús gazdasági válság és egy közvetlen energiaválság” - idézte Orbánt a Telex.
A NATO-csúcsról azt mondta, az "egy súlyosabb eset volt”, ahol az derült ki számára, hogy a szövetség tagjai még nem néztek szembe a realitásokkal: „Mindenki az ukránok oldalán áll természetesen”, és "a megtámadott félnek szurkolunk", mert akármilyen viták is voltak Ukrajna és Oroszország között, szerinte semmiképp sem lehet elegendő indok arra, hogy egy ország megtámadjon egy másikat.
A 444 szerint Orbán olyanokat mondott, hogy "be kell rúgni a motorokat, a kurblikat meg kell tekerni, és a haderőfejlesztési program sebességét két-háromszorosa kell növelni". Orbán szerint az ország védelmi képességeit meg kell erősíteni, "ebből a félbékés, fél-veszélyhelyzeti állapotból ki kell rántanunk a hadseregünket, és nagyon gyors képességfejlesztési munkát kell elvégeznünk. Tehát a békeidőre jellemző nyolcórás munkaidőnek, meg ezeknek most vége van”.
Az uniós országok nagy része továbbra is őszintén hisz a miniszterelnök szerint a szankciós politikában, ezért Magyarország sok esetben úszik az árral, mert nem akar minden héten megvétózni egy-egy közös döntést, hogy az uniós egységet megbontsa. Vannak pontok, amiket nem engedünk – ilyen az energetika kérdése -, a többi pontban azonban hajlandó engedni – mondta a Telex szerint a miniszterelnök. Ha mindent megvétózna, könnyen elveszíthetné a szövetségeseket.
A vétó szó egyébként félrevezető kijelentés Orbán szerint. Minden döntés akkor jön létre, ha minden tagállam egyetért. Nélkülünk nincs döntés – tette hozzá, így nincs is mit megvétózni.
Orbán továbbra is azt gondolja, hogy nem szankciókra lenne szükség, hanem azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra.
Azt is mondta, hogy „a háborús zóna sokkal gyorsabban közeledik majd Magyarországhoz”, mint az emberek nagy része gondolja. „Lassan a katonai realitások érvényre jutnak” Ukrajnában, még akkor is, ha az ukrán hadsereget „az amerikaiak meg az angolok elég jól felszerelték”, és az ukránok „hősiesen is harcolnak”.
„Ha békét akarunk, akkor most kell jelentősen megnövelni a katonai képességeinket.”
„A háborús inflációt nem lehet másképp megakadályozni, csak ha a háborúnak vetünk véget” - mondta, de arra nem tért ki, hogy hogyan lehetett már tavaly novemberben is nagy az infláció, ha a háború csak február végén kezdődött.