Nem visszahelyezték a debreceni javító igazgatóhelyettesét, valójában sosem hagyta el székét

Varga szerint a budapesti megbízatás eleve átmeneti jellegű volt, célja az intézmény működésének fenntartása volt a botrányokkal terhelt időszakban. Úgy fogalmazott: a Szőlő utcai tisztségbe átirányítással került, meghatározott, rövid időre. Állítása szerint debreceni jogviszonya mindvégig fennállt.

A Szőlő utcai javítóintézet vezetése azután vált instabillá, hogy a több mint egy évtizede hivatalban lévő igazgatót, Juhász Péter Pált tavaly májusban emberkereskedelem, kényszermunka és prostitúció gyanújával letartóztatták. Az ügynek jelenleg nyolc gyanúsítottja van. Őt helyettese, Kovács-Buna Károly követte megbízott vezetőként, ám decemberben olyan felvételek kerültek nyilvánosságra, amelyeken a fiatalokkal szembeni bántalmazás látható. Kovács-Buna ellen is eljárás indult, előzetes letartóztatásba került, felmondását pedig még december 8-án nyújtotta be.

Ezt követően nevezték ki Vargát megbízott igazgatónak, akinek megbízatása december 17-én, alig egy hét elteltével véget ért. Távozásával egy időben jelent meg a Jelen című lap cikke, amely a Debreceni Javítóintézetben történt, vitatott eseteket hozott összefüggésbe a nevével. A közvélemény és ellenzéki politikusok egy része ezt követően úgy értelmezte a helyzetet, mintha Vargát a botrány miatt „visszahelyezték” volna Debrecenbe.

Varga László Balázs ezt határozottan cáfolta. A HVG-vel azt közölte: nem visszahelyezés történt, mivel debreceni tisztségét soha nem adta fel, a fővárosi megbízatás pedig ehhez adódott hozzá ideiglenesen.

A gyors távozást saját elmondása szerint személyes okok indokolták. Állítása szerint a mindennapos, közel 450 kilométeres ingázás Debrecen és Budapest között a gyakorlatban jóval nagyobb terhet jelentett számára, mint amire előzetesen számított. Emellett jelentős nyomásként élte meg az intenzív sajtóérdeklődést is, amely – elmondása szerint – korábban nem jellemezte a munkáját.

Úgy fogalmazott: már a munkába álláskor olyan szakmai és szervezeti kihívásokkal szembesült a Szőlő utcai intézményben, amelyek kezelése rövid időn belül meghaladta a rendelkezésére álló kapacitásokat. Kijelentette: önként döntött a távozás mellett, nem külső nyomás vagy más ügyek hatására.

Hangsúlyozta: a javítóintézetek működésére vonatkozó protokoll szerint kizárólag a fenntartó jogosult nyilatkozni, még a vezetőket személyesen érintő kérdésekben is. Állítása szerint emiatt alakulhatott ki az a benyomás, hogy nem reagált korábbi megkeresésekre.

A Debreceni Javítóintézettel kapcsolatban megjelent állításokat Varga visszautasította. Tagadta, hogy tudomása lett volna Juhász Péter Pál bűncselekménygyanús ügyeiről, illetve hogy bármilyen kérés vagy utasítás érkezett volna hozzá az érintett fiatalok kezelésével kapcsolatban. Állítása szerint minden esetben az intézményi protokoll szerint jártak el.

A Jelen által említett öngyilkossági kísérlettel összefüggésben azt közölte: az adott időszakban nem létezett külön, írásban rögzített eljárásrend az ilyen helyzetekre. A történteket ugyanakkor kivizsgálták, jelentették a fenntartónak és az ügyészségnek, amely nem tárt fel szabálytalanságot, csupán ajánlásokat fogalmazott meg. Ezek alapján később belső protokollt dolgoztak ki, amelyet azóta is alkalmaznak.

Varga hangsúlyozta: állítása szerint minden önkárosítási vagy öngyilkossági kísérlet kivizsgálásra és jelentésre került, és egyik esetben sem állapított meg jogsértést sem a fenntartó, sem az ügyészség.

Közben a Telex azt írja, a Szőlő utcában lévő fiatalok több mint felét más intézményekbe szállították át. Mint írták, értesüléseik szerint november végén még körülbelül hetven fiatalt tartottak fogva a javítóintézetben, de december végére már csak harmincan voltak, mert a többieket átszállították más intézetekbe. Úgy tudják, javarészt a debreceni és a nagykanizsai javítókba szállították át a letartóztatásban lévő fiatalokat.