„Köszönjük,
A lényeg

Nagy Márton szerint 27 százalékon tetőzik az infláció

15/12/2022 15:42

| Szerző: Klubrádió

 | Szerkesztő: Bárkay Tamás

Az infláció trendszerű növekedése január-februárban várhatóan megáll, a mutató az akkorra várható 25-27 százalékról "lefordul", erős csökkenés után pedig technikai okok miatt is 2023 végére egyszámjegyű lesz az áremelkedés mértéke. Az átlagos infláció éves szinten 15-16 százalékos lehet, miközben az átlagbérek várhatóan ennél kicsit nagyobb mértékben fognak nőni jövőre – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány konferenciáján csütörtökön  az MTI szerint. 

Kormányinfó
Nagy Márton. Fotó: MTI/Balogh Zoltán
 

A kormány azt tervezi és el is fogja érni, hogy a költségvetés hiánya 3,5 százalék legyen jövőre az idei 4,9 százalék után, a növekedés pedig 1,5 százalék lehet az erre az évre jó eséllyel várható 5 százalék után - mondta a miniszter.

Közölte: Az ország által elhasznált energiamennyiség nem nőtt, nem lett több a fogyasztás, hanem az árak emelkedtek: idén várhatóan 10 milliárd euróval többet, összesen 17 milliárd eurót kell kifizetni az energiára, szemben a 2021-es 7 milliárddal, és jövőre is várhatóan 17-18 milliárd euróval kell számolni.

"Ez egy tragédia" - fogalmazott.

 

 

 

 

 

 

 

Drága az energia

Nagy Márton szerint a költségvetésre hatalmas terhet jelentenek az energiaárak, jövőre várhatóan 2500 milliárd forintot tesz ki a büdzsé energiaszámlája, ami a rezsicsökkentés költségét és az állami intézmények, vállalatok fizetnivalóját is magában foglalja.

A miniszter szerint a költségvetés nullahiányú vagy többletes lenne, ha az árak nem nőttek volna ilyen drámai mértékben, a költségvetés deficitje mára maga az energiaszámla. Ez legalábbis túlzásnak tűnik, az idei költségvetés hiánycélja számszerűen 3,2 ezer milliárd forint.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az ország által elhasznált energiamennyiség nem nőtt, nem lett több a fogyasztás, hanem az árak emelkedtek: idén várhatóan 10 milliárd euróval többet, összesen 17 milliárd eurót kell kifizetni az energiára, szemben a 2021-es 7 milliárddal, és jövőre is várhatóan 17-18 milliárd euróval kell számolni. "Ez egy tragédia" – fogalmazott.

Európa nincs könnyű helyzetben

A miniszter a hosszú távú kilátásokról beszélve azt hangsúlyozta, hogy a gáz és az áram ára Európában öt-hatszorosa az amerikainak, ami a kontinens amúgy is hátrányban lévő versenyképességét tovább rontja. Hozzátette: a világot és az Európai Uniót megélhetési válság és recesszió fenyegeti, ugyanakkor az energiaválságról beszélve "egy régióra, Európára asszociálunk".

Figyelmeztetett arra, hogy Európát a dezindusztrializáció veszélye fenyegeti, megszűnhetnek egész iparágak, főleg azok, amelyek sok energiát használnak fel a termeléshez, mert nem lesznek képesek versenyképes áron dolgozni. A nehéz helyzetű iparágak között megemlítette a vegyipart, a gyógyszeripart, a műtrágya-, a gumigyártást, az acél- és vasipart, a papír- és az üveggyártást. Azzal folytatta, hogy Európa-szerte aktívan kellene foglalkozni az újraiparosítással, át kellene gondolni, hogy mely ágazatoknak van létjogosultsága, ennek jeleit azonban országokon átívelő szinten nem látja.

A működő tőke (FDI) kihelyezésénél a következő időszakban már nem a jó áron elérhető munkaerő lesz az elsődleges szempont, hanem az energia rendelkezésre állása és annak költsége – húzta alá utalva arra, hogy a meglévő beruházások megtartása miatt is kulcsfontosságú a kérdés.