Megtámadták az Alkotmánybíróságon a kormány "gyermekvédelmi" népszavazását
22/12/2021 16:57
| Szerző: Klubrádió
Megtámadták az Alkotmánybíróságon a kormány gyermekvédelminek nevezett népszavazását – derül ki a szervezet hivatalos oldalán közzétett információkból. Az indítványt az Index vette észre, abban az Országgyűlés népszavazást elrendelő határozatát támadta meg egy nem nevesített indítványozó. A szabályozás alapján az alkotmánybíróknak január közepéig kell soron kívüli eljárásban döntenie a népszavazásról.
Az indítványt az utolsó pillanatban adta be valaki, hiszen annak a törvény szerint „az Országgyűlés határozatának közzétételét követő tizenöt napon belül be kell érkeznie”, az indítvány pedig éppen a határidő lejárta előtt, december 15-én érkezett meg a testülethez. Korábban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet jelezte, hogy hét civil partnerével meg kívánja támadni az Alkotmánybíróságon a kormányzati referendumot.
Az Alkotmánybíróság előtt most két út áll: helybenhagyhatják az Országgyűlés határozatát, vagy megsemmisítik azt, és új határozat meghozatalára kérik a parlamentet a népszavazással kapcsolatban.
Az indítványozó beadványában kifejtette, hogy az Országgyűlés a vitában és a határozatban is mind jogi, mind pedig politikai értelemben hallgatott a jogosultak fennmaradó kérelmeiről, vagyis a közjogi ellenérvek szerinte a „senki földjén maradtak”. „A Kúria által is kiemelten, a lehetetlenre irányuló népszavazási kezdeményezés sérti a kérdés egyértelműségét, az egyértelműség viszont kötelező eleme a népszavazási kérdésnek. E lehetetlenség megnyilvánulása például, ha az Országgyűlés a népszavazási kérdéseket nem tudja majd mindenki számára érthető, és a gyakorlatban alkalmazható törvényszövegbe önteni, amely kiállja az Alaptörvénnyel való összevetés próbáját is” – írta az indítványozó.
Az indítványozó szerint az Országgyűlés a népszavazás elrendeléséről hozott döntése során nem vizsgálta a jogorvoslati szervek hatáskörén kívül eső körülményeket, a hitelesített kérdésekkel szemben felmerülő közjogi érveket, amelyeket értelmezése szerint a Kúria a jogorvoslati eljárás során az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésként értékelt, nem vizsgálta, illetve arról a határozata indoklásában sem adott számot.
Eddig ez történt az ügyben
A kormány még nyáron kezdeményezett ötkérdéses, gyermekvédelminek nevezett népszavazást a következő kérdésekkel:
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek a nemátalakító kezelések?
A Nemzeti Választási Bizottság mind az öt kérdést hitelesítette, ám a felülvizsgálati kérelmeket értékelve a Kúria az egyiket, a kiskorú gyermekek nemátalakító kezeléseire vonatkozót nem engedte át. Emiatt a kormány az Alkotmánybírósághoz fordult, a testület pedig végül megváltoztatva a Kúria döntését, ezt az ötödik kérdést is jóváhagyta. Az Országgyűlés viszont közben a négy, már átengedett kérdésben kiírta a referendumot, az ötödik, pótlólag jóváhagyott kérdés miatt pedig – mint Orbán Viktor kormányinfón adott válaszából kiderült – már nem módosítanak a parlamenti határozaton.