Meglőtték Abe Sinzo volt miniszterelnököt - Nemzetközi lapszemle
8/07/2022 06:00
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
"A 67 éves politikus éppen beszédet tartott, amikor rálőttek, és összeesett. A lőtt sebből vérző Abe eszméletlen volt, és nem mutatott életjeleket, amikor helikopterrel kórházba vitték." Kárpáti János nemzetközi lapszemléje.
A 67 éves politikus éppen beszédet tartott, amikor rálőttek, és összeesett. A lőtt sebből vérző Abe eszméletlen volt, és nem mutatott életjeleket, amikor helikopterrel kórházba vitték. A New York Times honlapja az NHK japán közmédia alapján azt írta, hogy az őrizetbe vett gyanússított Jamagami Tecuja negyvenes éveiben járó férfi.
Nara, 2022. július 8. Abe Sindzó korábbi japán miniszterelnök (k) beszédet mond egy választási kampányeseményen, amelyen kevéssel később merényletet követtek el ellene a közép-japáni Narában 2022. július 8-án. Abe a lövéstől eszméletét vesztette, az elkövetőt elfogták. MTI/EPA/Jiji PressA New York Times már cikket is közölt az Abe Sinzó által hátrahagyott politikai örökségről. Ebben Japán leghosszabb ideig hivatalban volt kormányfőjeként írtak róla. 2020-ban távozott a tisztségből. Vegyes eredményeket hozó konzervatív programja a gazdaság, a haderő és úgymond a nemzeti büszkeség helyreállítását célozta.
Most pedig más téma. A magyar gazdaság továbbra is fennálló sérülékenységéről ír a Reuters annak nyomán, hogy tegnap a forint árfolyama valamelyest visszaerősödött a rekordmélységből. A hírügynökség felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar folyó fizetési mérleg hiánya idén 5,6 és 6,6 százalék közé emelkedik, szemben a cseh 2,2 százalékkal, illetve a lengyel másfél százalékkal. A magyar közszféra eladósodottsága a GDP 77 százaléka körül van, miközben a cseheknél csak 42 százalékos, a lengyeleknél pedig 56 százalékos ez a mutató. Ma teszik közzé Magyarországon a júniusi inflációs adatokat, és ezek várhatóan azt fogják mutatni, hogy az áremelkedés éves szintje 11 és fél százalékra kúszott fel, annak ellenére, hogy a kormány maximálta az üzemanyag árát, az energiaszámlát és az alapvető élelmiszerek árát. A központi bank arra számít, hogy az infláció ősszel tetőzik, de a gyenge forint – jegyzi meg a Reuters – további inflációs kockázatot jelent. Bár a gazdaságot továbbra is hajtja az erős hazai kereslet, a növekvő infláció és a pénzkölcsönzés drágulása jövőre várhatóan lassulást eredményez. A Reuters felmérése szerint a forint a következő évben fokozatosan magára találhat, ha elkezdenek beáramlani az uniós források.
Fotó: PixabayA Europe Express című internetes cikkgyűjtő szolgáltatás arról közöl elemzést, hogy Magyarország és Lengyelország ügyét ugyan különválasztották Brüsszelben a helyreállítási alap pénzforrásaihoz való hozzájutás szempontjából, de ezeknek a támogatási összegeknek a folyósítása továbbra is veszélyben van mindkét ország esetében. Ami a lengyeleket illeti, a beszámoló idézi Christian Wigandot, az Európai Bizottság illetékes szóvivőjét, aki szerint a bírák fegyelmi felelősségre vonási mechanizmusának az európai jog elvárásaival összhangban történő lebontása terén a meghozott lengyel jogszabály – a fegyelmi kamara megszüntetése – nem tesz teljesen eleget az Európai Bíróság döntésének. Így továbbra is függőben van a lengyel jogállamiság megítélése, és egyelőre nem lehet folyósítani Varsónak azt a pénzt, ami a világjárvány hátrányos gazdasági következményeinek a felszámolását célozza, és amit minden tagállam számára külön-külön meghatározott összegben előirányoztak.
Magyarországot illetően az uniós illetékesek – e cikk szerint – úgy látják, hogy nemrég Budapesten megváltozott a hangulat, azzal párhuzamosan, hogy fokozatosan ráébredtek arra, szükségük van ezekre a helyreállítási pénzekre ahhoz, hogy javítsák a gazdasági helyzetet, kezeljék a kétszámjegyű inflációt. Magyarországgal azonban így is a tárgyalások további elhúzódására kell számítani, a vitatott jogi előírások széles skálája miatt – ami Lengyelországétól teljesen eltérő helyzetre utal, hiszen Varsóval lényegében egyetlen kérdéskörre, a bírói függetlenségre szűkül le a vita.
A Handelsblatt, a német üzleti körök vezető lapja ezúttal nem közvetlenül gazdasági témában, hanem a migrációs helyzet kapcsán foglalkozik Magyarországgal, megállapítva, hogy a déli, szerbiai határon fokozódik a nyomás. A cikk ismerteti a minap afgán és pakisztáni embercsempész-csoportok között lezajlott, halálos kimenetelű lövöldözést, és Szijjártó Péter ennek nyomán elhangzott nyilatkozatát, miszerint Magyarország kettős migrációs nyomásnak van kitéve, mégpedig délről és egyúttal keletről is. Magyar állítások szerint ebben az évben a délen megépült határkerítés mentén már több mint 100 ezer embert tartóztattak fel, ami sokkal nagyobb szám, mint a tavalyi. A magyar adatok azonban egyáltalán nem egyeznek az EU határőrizeti ügynökségének, a Frontexnek a számaival, amelyek szerint az egész balkáni útvonalon összesen 40 ezer illegális határátlépést regisztráltak az év első öt hónapjában.
Az Ukrajnából érkezőket szívélyesen fogadják Magyarországon, éles ellentétben azokkal a zömmel közel-keletiekkel, akik a szerb határon jelennek meg – állapítja meg a Handelsblatt. A cikk kitér arra, hogy Budapest ez utóbbiakat eleve illegális migránsoknak tekinti, mondván, biztonságos országokon keresztül jutottak el Magyarországra. Ennek megfelelően a határon nem is nyújthatnak be menedékkérelmet. Az Európai Bizottság ezt úgy tekinti, hogy Magyarország nem biztosít hatékony lehetőséget a menekültügyi eljárás lefolytatására, és ezért ismételten az Európai Bíróság elé citálta az országot.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2022.07.08., kedd 06:00
Riporter: Kárpáti János