Megjöttek a Bizottság ajánlásai, amelyeket meg kellene fogadni sok ezer milliárd forint felvételéhez

Már egy éve hozzáférhetne az Európai Unió újjáépítési alapjának forrásaihoz Magyarország, azonban a magyar kormány által benyújtott kérelmet nem fogadta el az Európai Bizottság, mert a kormány nem teljesítette az úgynevezett országspecifikus ajánlásokat.

Arról a pénzről van szó, amit az EU a járvány miatt bajba jutott európai gazdaságok megsegítésére különített el. Ez 750 milliárd euró, aminek jelentős része vissza nem térítendő támogatás. Magyarország esetében eredetileg 2500 milliárd forint volt ez a keret, és további 3400 milliárd forintnyi kedvezményes hitel is volt a csomagban. Igaz, az összegek némileg csökkentek azóta, mert a magyar gazdaság 2021-ben elég jól teljesített, és ezért a maximálisan lehívható pénz mennyisége is csökkent.

Az első részletekhez tavaly nyár elejétől férhettek hozzá a tagállamok. Orbán Viktor még a választás előtt levélben sürgette Ursula von der Leyennél, hogy most már Magyarország is hívhasson le a keretéből, de pénz egyelőre nem érkezik.

A 444.hu hosszú cikkben mutatta be azokat az ajánlásokat, amelyeket az Európai Bizottság szerint meg kellene fogadnia Magyarországnak. Mint írják, az ajánlásokat is tartalmazó dokumentum nagyobb része helyzetleírás, a Bizottság felsorolja, hogy milyen problémákat lát az adott tagállamban. Az ajánlások lényege az, hogy ezeken a problémákon javítani kell, ezekre a témákra programokat kellene írni, és azok végrehajtására kellene szánni az EU-tól lehívható pénzeket.

A felsorolásban nagyon sok problémáról lehet olvasni, ezek közül emeltünk ki néhányat:

Nincs sok munkanélküli, de a helyzetük elég reménytelen: aki tartósan munkanélküli, az nehezen tud kitörni a helyzetéből.

Bár csökken a szegények száma, kiemelkedően sok nélkülöző él Magyarországon lakosságarányosan az EU többi tagállamához képest. A cigány népesség különösen szegény, körükben három-négyszerese a nélkülözők aránya a többségi társadalomhoz képest.

Az utóbbi években a jövedelemkülönbségek nőttek, a rosszabbul keresők jártak rosszul az új adózási szabályokkal. A rezsicsökkentés nem segít a legszegényebbeken, mert ők szilárd tüzelővel fűtenek. A lakásárak gyors emelkedése reménytelenné teszi a szegények otthonhoz jutását, szociális bérlakások Magyarországon lényegében nincsenek.

Az oktatás színvonala bőven az EU-s átlag alatt van Magyarországon, a 15 évesek teljesítménye ráadásul romlik. A 25-34 év közti diplomások aránya az egyik legalacsonyabb az egész EU-ban. Az iskolák meglehetősen szegregáltak, nagyon alacsony a tanárok fizetése, és ezért tanárhiány van.

A magyarok egészségi állapota rosszabb az EU átlagánál, részben az egészségtelen életmód, részben a rossz hatékonyságú ellátás miatt. Magyarországon halnak meg a legtöbben a légszennyezettség miatt egész Európában. 

A korrupció burjánzik. Részben mert a politikai és a gazdasági elit összefonódott egymással, részben pedig mert nincsenek hatékony ellenőrzések, és a komolyabb ügyeket nem vizsgálják az ügyészek.

Rontja a helyzetet a sajtószabadság korlátozása, a civil szervezetek elleni hangulatkeltés, és a közérdekű adatok visszatartása.

A bíróságok autonómiája szűkül, a Kúria egyre inkább politikai befolyás alá kerül. Az ügyek kiosztása átláthatatlan, ezért politikai nyomásgyakorlást tesz lehetővé a rendszer.

(via 24.hu, kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)