Már elsőéves egyetemistákat is felvesznek iskolákba

Már elsőéves egyetemista tanárjelölteket is felvesznek a tankerületek iskolai munkára – írta meg a Népszava. Elsősorban napköziztetésre, gyermekfelügyeletre alkalmazzák a hallgatókat, de egyes intézményekben esetenként órákon is helyettesítenek.

Végzős tanárszakosokat már az előző tanévben is felvettek az intézményekbe, ezt a gyakorlatot a kormány törvényben is megerősítette: szakképzettségük megszerzéséig a hallgatókat legfeljebb egyéves időszakra óraadóként is lehet alkalmazni. Ugyanakkor ez az alacsonyabb évfolyamokra járókra nem érvényes.

A fent jelzett módosításon kívül is átalakultak illetve lazultak a szabályok. A pedagógusképzés úgy alakult át, hogy az egyéves szakami gyakorlatot ketté bontották, az első félévet leszámítva bármelyik szemeszterben részt vehetnek a hallgatók iskolai gyakorlaton, ami a tanítást is magában foglalja, de ez csak 15 órát jelenthet. A státusztörvény bevezetésével pedig már vanak olyan esetek, amelyekben nem kell pedagógusdiploma ahhoz, hogy valaki a közoktatásban tanítson, például ide tartozik a testnevelés és a honvédelemismeret óra, ide tartoznak azok, akik természettudományos – de nem tanári – szakon végeztek az egyetemen (amennyiben vállalják, hogy öt éven belül tanári szakképzettséget szereznek), illetve a szakgimnáziumokban a művészeti és szakmai tárgyakat is oktathatják pedagógus végzettség nélkül.

 

Tüntetés a státusztörvény bevezetése ellen, 2023.04.24-én.

 

Fotó: Mátyus László

 

A foglalkoztatás jogszerűségéért az iskolák fenntartója a felelős – válaszolta a Klebelsberg Központ a Népszava jogalapot firtató kérdésére.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke elmondta a lapnak, a hallgatókat legfeljebb pedagógiai asszisztensi munkakörben lehetne alkalmazni szakképzett pedagógus mellett, vagyis felügyelhetnek a diákokra szünetekben vagy például napköziben, ugyanakkor törvénysértőnek tartja, ha az egyetemistákra önálló órák megtartását, helyettesítést is rábíznak.