Magyar oktatás: kiöregedő tanári kar, egyre több különös figyelmet igénylő gyerek
24/04/2025 17:21
| Szerző: Klubrádió
| Szerkesztő: Szikora Gábor
Kevés a diplomás fiatal Magyarországon, miközben egyre több a sajátos nevelési igényű (SNI) tanuló, és az általános iskolákban több mint kétszer annyi 60 éves vagy idősebb pedagógus dolgozik főállásban, mint 30 év alatti – ez derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, a 2024–2025-ös tanévre vonatkozó helyzetjelentéséből.
A 2024–2025-ös tanévben foglalkoztatott pedagógusok fele az 50 éves vagy annál idősebb korosztályba tartozik, a 30 évesnél fiatalabb pedagógusok aránya mindössze 7,2 százalék. Jól mutatja a tanári kar elöregedését, hogy jelenleg 12 185 hatvanévesnél idősebb főállású általános iskolai tanár van, míg a 2022–2023-as tanévben még csak 10 039 volt. Ez az előző tanévhez képest nagyjából 10, a két évvel ezelőttihez képest nagyjából 20 százalékos emelkedés. A KSH adataiból az látszik, hogy az általános iskolákban több mint kétszer annyi 60 éves vagy idősebb pedagógus dolgozik főállásban, mint 30 év alatti.
Mint írják, a 2024–2025-ös tanévben tovább emelkedett azoknak a különleges bánásmódot igénylő fiataloknak a száma, akik mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékossággal, autizmus spektrumzavarral vagy más pszichés fejlődési (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási) zavarral küzdenek, ezért különleges nevelésre, fejlesztésre szorulnak.
Már több mint 65 ezren számítanak sajátos nevelési igényű tanulónak, azaz SNI-snek. Többségük, mintegy 48 ezren, vagyis 73 százalékuk integrált iskolába jár. Az integráltan oktatott SNI-tanulók sajátos nevelési igényének leggyakoribb oka a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási zavar, 10 százalékukat autizmus spektrumzavarral diagnosztizálták, 8,5 százalékuk enyhén értelmi fogyatékos.
A nappali oktatásban tanuló általános iskolások 9,2 százaléka sajátos nevelési igényű. Míg ez az arány az első évfolyamon 8,1 százalék, addig a 8. évfolyamon több mint 11 százalék. Nemek szerint is jelentős az eltérés: a lányok 6,3, a fiúk 12 százaléka sajátos nevelési igényű.
Az adatokból az is kiderül, hogy 2023-ban 30 százalék volt a fiatal diplomások aránya, ami az uniós átlagnál 13 százalékkal kevesebb. Az európai uniós tendenciához hasonlóan több nő szerzett felsőfokú végzettséget, mint férfi. 2023-ban Magyarországon a 25–34 évesek közül a felsőfokú végzettségűek aránya nem meglepő módon Budapesten volt a legmagasabb (61 százalék). A legalacsonyabb pedig Észak-Magyarországon (17 százalék), illetve az Észak-Alföldön (19 százalék).