Last minute több milliárdos keretszerződések Hankó minisztériumában
8/06/2026 10:44
| Szerző: Klubrádió
| Szerkesztő: Vikár Anna Flóra
Felsőoktatási digitalizációs projektekre kötött 10 milliárd értékű keretszerződéseket Hankó minisztériuma a választások előtt. Az egyik célja egy országos lefedettségű e-learning platform létrehozása lenne, noha a központi rendszerből nem minden egyetem kérne. A megbízást a korábban Palkovics Lászlóval üzletelő, az állami informatikai megbízásokat sorra elnyerő Fauszt Zoltán köre nyerte el.
Felsőoktatási digitalizációs projektekre kötött 10 milliárd forintos keretszerződést nem sokkal a választások előtt a Hankó Balázs vezette Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz tartozó állami konzorcium, a Nemzeti Innovációs Ügynökség Zrt. – számolt be a Magyar Hang.
A nagyobb megrendelés bruttó 7,1 milliárd forint értékben 100 darab felsőoktatási digitális tananyag elkészítésére, a kisebb, bruttó 3,58 milliárdért egy zárt rendszerű, országos lefedettségű e-learning-platform kialakítására vonatkozik. A döntően uniós forrásokra épülő projektek kivitelezését a Fauszt Zoltánhoz köthető üzleti kör nyerte el, amely az elmúlt években sorra jutott jelentős állami informatikai megbízásokhoz.
Fauszt korábban üzletelt azzal a fideszes Palkovics Lászlóval is, aki a negyedik Orbán-kormányban, még egy másik minisztériumi struktúrában, az innovációs és technológiai tárcát vezette, még korábban pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumában (EMMI) felsőoktatásért felelős államtitkárként dolgozott.
Arra, hogy a digitális tananyagokról szóló keretszerződés mit jelent árban lebontva, arra csak a megrendelt darabszám mellett magának a szerződésnek a szövegéből lehet következtetni. Ez alapján a kivitelező egy százoldalas kéziratot bruttó 6,4 millió forintért készíttet, míg egy kézirat digitalizálása és feldolgozása – a tananyag interaktivitási fokától függően – akár bruttó 12,5 millió forintba is kerülhet.
A cégek szerint az összeg részben azzal magyarázható, hogy tantárgyanként több változat is készül, és nagy fejlesztői kapacitással dolgoznak.
Ami az országos e-learning platformot illeti, a Magyar Hang által megkérdezett egyetemek többsége nem tart igényt egy központi rendszerre. Több intézmény saját fejlesztésű vagy régóta használt platformokat működtet (például Moodle-alapú rendszereket), és volt, amelyik kifejezetten jelezte, nem kér új platformot, és az egyetemi autonómia fontosságát hangsúlyozta az ügyben.
A lap szerint mindez arra utal, hogy a beruházás inkább az uniós források gyors lehívásának szándékát tükrözi, mintsem a felsőoktatási intézmények valós igényeit. A projektek pénzügyi elszámolása ráadásul még nem zárult le, így tényleges kifizetések sem történtek.