60 ezer milliárdba került nekünk az orbáni 16 év - kipakolt az integritás hatóság elnöke

„Talán most már nem visznek el” – ezzel a mondattal kezdte a DE! Akcióközösségnek adott másfél órás interjúját Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke, aki részletesen beszélt arról, hogyan működött a korrupcióellenes szervezet az Orbán-kormány idején, és milyen nyomásgyakorlási kísérletekkel találkoztak munkájuk során.

Biró azt állította, hogy 2024 májusában az akkori igazságügyi miniszter, Tuzson Bence és az európai uniós ügyekért felelős miniszter, Bóka János egy megbeszélésen arra szólította fel, hogy az Integritás Hatóság ne folytassa bizonyos vizsgálatait.

„Akkor regnáló igazságügyi miniszter (...) közölte velem, hogy ne végezzem a dolgomat. De így, hogy ilyeneket ne csináljon a hatóság” – fogalmazott.

Az elnök szerint a konfliktus egyik előzménye az volt, hogy a hatóság vizsgálatot indított az Országos Kórházi Főigazgatóságnál, ami komoly politikai visszhangot váltott ki. Biró arról is beszélt, hogy a miniszteri találkozón egy lehallgatás elleni eszközt látott az asztalon, majd a beszélgetés során egyértelművé vált számára, hogy a kormányzat nem nézi jó szemmel a hatóság tevékenységét.

„Ott ülök Magyarország kormányának két miniszterével szemben, és az egyik azt mondja nekem, hogy ez a hatóság ne dolgozzon” – idézte fel.

 

 Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke a hatóság idei vagyonnyilatkozati eseti jelentéséről, valamint a szervezet működésének első évéről tartott sajtótájékoztatón a Corinthia Budapest Hotelben 2023. december 7-én.

Fotó: Lakatos Péter

 

Az Integritás Hatóság vezetője szerint a konfliktus után több olyan intézkedés is született, amely megnehezítette a szervezet működését. Elmondása szerint megjelent egy olyan rendelet, amely gyakorlatilag ellehetetlenítette a hatóság belépését állami intézményekbe. Biró szerint a szervezet számos olyan ügyet vizsgált, amely uniós források felhasználásával, túlárazott beszerzésekkel vagy politikailag érzékeny közbeszerzésekkel függött össze. Példaként említette a rászorulóknak szánt élelmiszercsomagok ügyét, ahol szerinte jelentős túlárazás történt.

Lejárató kampány és házkutatás

Az elnök szerint a hatóság munkájára adott válasz része volt az ellene indított büntetőeljárás és a személyes lejáratás is. Azt állította, hogy az ellene folyó nyomozás célja az volt, hogy lemondásra kényszerítsék. A vizsgálat az ügyben jelenleg is tart.

„Az teljesen egyértelműen egy olyan szintű nyomásgyakorlás volt, aminek az volt az elvárása, hogy én eltörjek, és másnap lemondjak” – mondta.

Felidézte azt is, hogy otthonában és a hatóságnál egyszerre tartottak házkutatást, miközben szerinte a kormánypárti sajtó már előre értesült az akcióról. A feleségét és a gyermekét szavai szerint a falhoz állították, fegyveres kíséret mellett, mérőszalaggal mérték a kerítést és a házat, míg a lánya érettségire készült. A felesége telefonját nem adták vissza, hogy ügyvédet hívjon, miközben bűnözőként kezelték – mondta. Szerinte túlzó és embertelen volt ez a rendőri akció. Ha csak az én együttműködésemet akarták volna elérni, nem traumatizálták volna a családomat – fogalmazott, megjegyezve, hogy szerinte ez tiszta erődemonstráció volt. Ezek után mégis a posztján maradt, indoklása szerint azért, mert nem biztos, hogy azt a hatóság túlélte volna, ha lemond.

Amikor az interjúban arról kérdezték, hogy milyen szerepet játszott az életében az elmúlt másfél évben Rogán Antal, Biró Ferenc egyetlen szóval válaszolt: „Voldemort.”

Az Integritás Hatóság elnöke azt mondta, családjával együtt rendkívül nehéz időszakon ment keresztül, és szerinte a korrupciós ügyek feltárását akadályozó rendszer a legfelső politikai szintekről működött. Úgy fogalmazott, nehezen tudja elképzelni, hogy egy erősen hierarchikus államigazgatási rendszerben a vezetők ne tudtak volna arról, mi történik az uniós pénzek körül. Biró szerint a korrupciós rendszer működéséhez „hozzá kellett a politikai akarat”, és nem tartja hihetőnek, hogy a döntéshozók ne látták volna a folyamatokat.

Lélegeztetőgépek, Gondosórák

Az interjúban szóba kerültek a koronavírus-járvány idején beszerzett lélegeztetőgépek is, melyet egy személyes történettel idézett fel. Elmondása szerint még 2020-ban, jóval az Integritás Hatóság létrejötte előtt megkereste egy malajziai üzleti partnere, aki megpróbálta figyelmeztetni a magyar döntéshozókat. Az elnök szerint a maláj üzletember azért hívta fel, mert értesült róla, hogy a magyar állam attól a külföldi közvetítőtől készül lélegeztetőgépeket vásárolni, akit a térségben köztudott csalónak tartottak.

„Kaptam egy telefont a maláj partnertől, hogy ismerek-e valakit esetleg a magyar kormányban, mert ha ezzel az emberrel készülnek szerződést kötni, akkor hadd szóljon már előre, hogy ez egy köztudott gengszter, aki biztos, hogy mindenkit át fog verni” – idézte fel. Majd hozzátette, a lélegeztetőgépeket beszerezték, még most is valamelyik raktárban vannak. És a mai napig fizetünk értük, mert a raktárért fizetni kell.

Ugyanide sorolta a  Gondosóra-programot Biró, amiről elmondta, a hatóság vizsgálja a programot, és amikor a műsorvezetők arról kérdezték, hogy százmilliárdos nagyságrendről lehet-e szó, ennél is nagyobb összeget említett és azt mondta, inkább ezermilliárdos.  A politikusi érintettségre vonatkozó kérdésre ugyan nem válaszolt egyértelműen, de nem is cáfolta azt. Arra hivatkozott, hogy a vizsgálat még nem zárult le, ugyanakkor szerinte már most láthatók olyan jelek, amelyek komoly korrupciós kockázatokra utalnak.

Arra a kérdésre, hogy mennyibe került nekünk az elmúlt 16 év, Biró Ferenc  azt mondta, konzervatív becslés szerint 60 ezer milliárd forintba.

Biró Ferencet arról is kérdezték, hogyan fordulhatott elő, hogy miközben a korrupciós ügyek egyre nagyobb politikai kockázatot jelentettek a hatalom számára, a NER elitjének luxuskiadásai és hivalkodó életmódja egyre látványosabbá vált. Az Integritás Hatóság elnöke szerint ennek egyik oka az lehet, hogy az érintettek elveszítették kapcsolatukat a valósággal.

„Teljesen elvesztették a realitással a kapcsolatukat” – fogalmazott.

Szerinte amikor valaki rendkívüli vagyonhoz jut, különösen úgy, hogy azért nem ugyanúgy kell megküzdenie, mint egy átlagos dolgozónak, könnyen elveszítheti az érzékét a pénz valódi értéke iránt. Biró szerint a luxizás és a feltűnő költekezés mögött elsősorban egyfajta „realitásvesztés” állhatott.