Kitalálta az OKSZ, hogy lehet kivezetni az árrésstopot

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) a GKI Gazdaságkutatóval készíttetett átfogó hatástanulmányt az élelmiszer-árrésstop gazdasági következményeiről, amelyet benyújtott a kormánynak, és nyilvánosan is elérhetővé tett. A kutatás szerint az intézkedés ugyan rövid távon csökkentette egyes termékek árát és az inflációt, de hosszú távon jelentős gazdasági és piaci károkat okoz, így gyors kivezetése indokolt.

A tanulmány szerint az árrésstop fenntartása torzítja a piacot, csökkenti a kisebb kereskedők túlélési esélyeit, visszaveti a beruházásokat, elmélyíti az ellátási bizonytalanságokat, és hosszabb távon rontja a GDP-növekedés lehetőségeit. A szabályozás ellehetetleníti a beszállítói-kereskedői együttműködést, miközben a fogyasztók számára sem jelent tényleges többletfogyasztást vagy jobb minőségű kiszolgálást.

Az OKSZ továbbra is a május végi megszüntetést támogatja, de a tanulmány javaslatokat is tartalmaz arra az esetre, ha a kormány a fokozatos kivezetést választaná. Ezek között szerepel egy augusztus végéig tartó, önkéntes belépőáras árréskorlát, valamint egy háromlépcsős, júniustól augusztusig tartó kivezetési menetrend. A cél a piaci verseny helyreállítása, a beruházások ösztönzése és a háztartások fogyasztásának élénkítése – utóbbi jelenleg a gazdasági növekedés legfőbb motorja.

Az árrésstop szabályozás fenntartásának kockázatai részletesen:

• A nagy láncok csökkenő árai miatt az élelmiszer kiskereskedelem 48 százalékát adó kisebb szereplők 18 százaléka készül üzletet/üzleteket bezárni, ami tovább rontja az ellátásbiztonságot. Magyarországon 400 településen nincs élelmiszer bolt, további több száz településen nem lehet egy nagybevásárlást elvégezni. A KSH adatai szerint 2024-ben Magyarországon 1279 élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi egység húzta le a rolót, ami az OKSZ szerint nem nevezhető sikernek, és ez a szám 2025-ben még növekedhet is.
• A kiskereskedelem beruházási képessége csökken, ami visszaüt a vásárlókra, romlik, vagy nem javul a kiszolgálás minősége, és csökken a kiskereskedelemben foglalkoztatottak száma, ezen kívül nemzetgazdasági szinten sem támogatja a fejlesztéseket.
• termékpályák torzulnak, aminek importnövelő hatása van, ez mérsékelheti az élelmiszeripar kibocsátását, a nettó exportot, és ezen keresztül a GDP csökkenésével jár. Ezek a torzulások csak évek alatt állíthatók helyre.
• A működési veszteséget eredményező forgalmazás a fejlesztési, beruházási források elapadáshoz vezet, ezen keresztül nem segít a területi ellátási bizonytalanságok feloldásában és rontja a fogyasztói élményt.
• Az érintett termékek adminisztratív árazása azzal a következménnyel jár, hogy ellátási lánc szinten a korábbi piaci alapú árképzés feltételei megszűntek, így minden érintett gazdasági szereplőt - egy egyébként a termelésben szerepet játszó alapanyagokat érintő inflációs környezetben - veszteség ér. Az árszabályozás jelenlegi formájában a gazdasági növekedés vonatkozásban kontraproduktív.
• Az árszabályozás rendszere ellehetetleníti a beszállítói-kereskedői kapcsolatban a korábban piaci logika alapján zajló egyeztetéseket, megakasztja a működő piaci mechanizmusokat.
• Az érintett élelmiszerek alacsony árrugalmassága miatt nem jelentkezik érdemi többletfogyasztás. A meglepetésszerű, rögtönzött árintézkedések, illetve ezek kommunikációja a vállalkozói szektorban inkább a bizalmatlanságot hozzák felszínre, ezek pedig az inflációs várakozásokat erősítik

Javaslataik:

1.  A negatív hatások és további károk elkerülése érdekében az élelmiszer árrésstop szabályozás 2025. május 31-én kerüljön kivezetésre.

2. Önkéntes vállalás alapján az árrésstopban érintett élelmiszer-termékkategóriák belépőáras (adott kategória legolcsóbb) termékének árrését maximum 10%-ban korlátozzák a kereskedők 2025.08.31-ig bezárólag. Ez a megoldás épp a legérzékenyebb társadalmi csoportoknak képes segítséget nyújtani úgy, hogy minden érintett termékkategória képviseltetné magát.

3. Fokozatos kivezetés:

-          2025. június 1-jével az első 10 legnagyobb forgalmú termékkategória kerül kivezetésre,

-          2025. július-1-jével a második 10 legnagyobb forgalmú termékkategória kerül kivezetésre,

-          2025. augusztus 1-jével a fennmaradó termékkategóriák kerülnek kivezetésre az árrésstop hatálya alól