Köszönjük, hogy támogattak minket.
A lényeg

Izrael nagyszabású légicsapást mért Iránra – célpontok közt nukleáris létesítmények és katonai vezetők

13/06/2025 06:08

| Szerző: Klubrádió

Péntekre virradó éjszaka Izrael átfogó légitámadást hajtott végre Irán ellen, a célpontok között szerepeltek nukleáris létesítmények, katonai vezetők, valamint a rakétaprogramhoz köthető objektumok. A támadásokban több magas rangú iráni vezető is életét veszítette. A teheráni vezetés megtorlást ígér, miközben az Egyesült Államok hivatalosan elhatárolódott az akciótól. Izrael szükségállapotot hirdetett a várható válaszcsapás miatt. Szakértők szerint a Közel-Kelet egyik legsúlyosabb konfliktusa bontakozhat ki.

A 444.hu azt írja, Benjamin Netanjahu miniszterelnök elmondása szerint „megelőző csapás” volt az iráni nukleáris fenyegetés ellen. A támadás célpontjai között kiemelt helyen szerepelt a natanzi urándúsító központ, valamint más, nukleáris fejlesztéshez és nagy hatótávolságú rakéták előállításához köthető létesítmények.

Az izraeli légicsapások során azonban nemcsak ipari és katonai célpontokat támadtak. Iráni sajtóinformációk szerint több teheráni lakóövezet is bombatalálatot kapott, és civil áldozatok is vannak. Magyar idő szerint kora reggel is hallani lehetett robbanásokat az iráni főváros különböző pontjain.

Az első információk szerint az izraeli művelet személyi célpontokat is érintett. Az iráni Forradalmi Gárda főparancsnokát, Hossein Salamit, valamint Mohammad Bagherit, az iráni hadsereg második legmagasabb rangú vezetőjét is megölték. Több iráni atomtudós haláláról is érkezett hír, valamint súlyos sérüléseket szenvedett Ali Shamkhani, aki az Egyesült Államokkal folytatott atomtárgyalások iráni delegációját vezette.

Netanjahu szerint a hadművelet „napokon át tarthat”, és célja az iráni katonai és nukleáris kapacitások tartós meggyengítése, mivel – ahogy fogalmazott – Izrael létbiztonsága került veszélybe.

Irán válaszcsapást ígért – súlyos büntetésről beszélt Hamenei

Ali Hámenei, Irán legfelsőbb vezetője éjszakai beszédében megerősítette a katonai és tudományos vezetők halálhírét, és súlyos válaszcsapásokat helyezett kilátásba. Azt állította, hogy Izrael szándékosan lakóövezeteket bombázott, és a támadás nem maradhat megtorlatlan.

Feltűnő volt azonban, hogy beszédében Hámenei nem említette az Egyesült Államokat – ami egyes megfigyelők szerint arra utalhat, hogy Teherán egyelőre nem akarja eszkalálni a konfliktust Washingtonnal.

Az Egyesült Államok elhatárolódott – de tudott a készülő támadásról?

Marco Rubio, az USA külügyminisztere éjjel közölte, hogy Washington nem vett részt a támadásban, és Izrael egyoldalúan lépett fel. Ugyanakkor több jel is arra utal, hogy az amerikai kormányzat tudott a készülő izraeli csapásról: az iraki amerikai nagykövetségről már napokkal korábban kivonták a nem létfontosságú személyzetet, attól tartva, hogy iráni válaszcsapás célpontjává válhat. Donald Trump korábbi elnök az elmúlt hetekben próbált új atommegállapodást kötni Iránnal, ezért az izraeli támadás időzítése komoly diplomáciai feszültséget okozhat a két szövetséges között is.

Egy rég nem látott konfliktus árnyéka vetül a térségre

A Eurasia Group Irán-szakértője, Gregory Brew úgy nyilatkozott, hogy a pénteki izraeli művelet az egyik legjelentősebb támadás Irán ellen az 1980-as évek óta. Szerinte ez csak az első lépése lehet egy többszintű izraeli hadműveletnek, amelynek célja az iráni válaszcsapások lehetőségének megbénítása. Ugyanakkor figyelmeztetett: ha Izrael valóban az iráni nukleáris program teljes megsemmisítésére törekszik, az további, még nagyobb horderejű akciókat jelenthet.

Brew szerint most minden a nemzetközi reakciókon múlik – különösen az Egyesült Államok álláspontján. Ha Trumpék el akarják kerülni a regionális háborút, akkor komoly diplomáciai lépésekre lesz szükség. „Az előttünk álló napok komoly kihívás elé állítják az amerikai külpolitikát – talán nagyobb elé, mint bármi Trump első ciklusában” – fogalmazott.

Egy évek óta forrongó konfliktus új szintre lépett

Az izraeli–iráni feszültségek évek óta fokozódnak. Tavaly áprilisban Irán példátlan módon közvetlenül, mintegy 300 rakétával és drónnal támadta Izraelt, válaszul egy damaszkuszi izraeli légicsapásra. A mostani művelet azonban léptékében és célpontjaiban messze túlmutat az eddigi csapásokon.

Izraelben készülnek az iráni megtorlásra: a Tel-Aviv-i Ben Gurion repülőteret lezárták, a hadsereg és a légvédelem pedig a legmagasabb készültségben van.

A következő napok eseményei határozhatják meg, hogy a Közel-Kelet újabb nyílt háború küszöbére lép-e, vagy a diplomácia képes lesz kordában tartani a válságot.

A légicsapás hírére akkorát ugrott a Brent olaj ára, amilyet az elmúlt öt évben nem. Több mint 9 százalékkal kerül többe hordónként - írja a CNBC alapján a hvg.hu. A WTI nyersolaj 9,66 százalékkal lett drágább. A nyersolajra kötött határidős ügyletek árfolyama 13 százalékkal emelkedett a légicsapások hírét követően.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) megerősítette, hogy Izrael csapást mért az iráni nukleáris dúsító létesítményre Natanzban. Később a NAÜ az iráni hatóságoktól kapott információkra hivatkozva azt is közölte, hogy az erőműben nem emelkedett meg a sugárzás szintje.