Hat év alatt megfeleződött a nyelvvizsgázók száma
21/10/2022 08:44
| Szerző: Klubrádió
Folyamatosan esik a nyelvvizsgázók száma Magyarországon. A helyzet pedig várhatóan tovább romlik. A napokban jelent meg a parlament honlapján egy törvényjavaslat, amely eltörölné a nyelvvizsga-követelményt a felsőfokú tanulmányok befejezésénél. A nyelvvizsgáztatást pedig akár el is lehetetlenítheti az, hogy a nagy létszámú vizsgahelyszínek - középiskolák és felsőoktatási intézmények - tanítási idő után és szombati napokon, úgy tűnik, kötelezően zárva lesznek.
Majdnem megfeleződött a nyelvvizsgázók száma 2016-hoz képest. Akkor még több mint 84 ezren kaptak bizonyítványt a nyelvtudásukról, tavaly 62 ezren, idén október elejéig pedig csak 46 ezren kaptak bizonyítványt – derül ki az Oktatási Hivatal (OH) friss nyelvvizsga statisztikai adataiból, amit a Napi.hu közölt.
A 24.hu összefoglalója aszerint idén a három legfelkapottabb nyelv közül
- angolból 37 ezren,
- németből valamivel több mint 6900-an,
- spanyol nyelvből pedig összesen 482-en kaptak bizonyítványt.
A nyelvvizsgázók számának drámai csökkenésének oka, hogy 2013-tól az állami finanszírozású felsőoktatási férőhelyek száma jelentősen csökkent – árulta el a portálnak a Nyelvtudásért Egyesület és az Euroexam Vizsgaközpont elnöke.
Ráadásul a helyzet tovább romolhat: a napokban jelent meg a parlament honlapján egy törvényjavaslat, amely eltörölné a nyelvvizsga-követelményt a felsőfokú tanulmányok befejezésénél.
A Rozgonyi Zoltán nyelvtanár a lapnak elárulta, hogy a 20 év feletti korosztály jelentős része el is tűnt a nyelviskolákból, amelyek a rezsiköltségek emelkedése miatt jelentős áremelésre kényszerülnek. Hozzáteszi: a nyelvvizsgáztatást viszont akár el is lehetetlenítheti az, hogy a nagy létszámú vizsgahelyszínek – középiskolák és felsőoktatási intézmények – tanítási idő után és szombati napokon úgy tűnik, kötelezően zárva lesznek.
Míg 2007-ben Magyarországon a 25–64 éves korú népességből csak minden negyedik ember beszélt legalább egy idegen nyelvet 2016-ra ez az arány 42 százalékra nőtt, de még mindig messze elmarad az Európai Unió 65 százalékos átlagától.