Lemondásra szólítja fel az ADF a HUN-REN Irányító Testületének tagjait

Az ADF közleménye szerint az elmúlt időszakban sorra kerültek nyilvánosságra a HUN-REN működésével kapcsolatos visszásságok, amelyek egy részéért Gulyás Balázs elnök az Irányító Testületet tette felelőssé. A HVG cikke alapján kiderült: Gulyás Balázs és Jakab Roland vezérigazgató bruttó havi bére megközelíti a 10 millió forintot. Az elnök állítása szerint a javadalmazásról a testület döntött, a pontos összegeket azonban nem hozták nyilvánosságra.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma követeli, hogy tegyék közzé a felső- és középvezetők teljes bércsomagját, beleértve a költségtérítéseket és egyéb juttatásokat is. A szervezet szerint a HUN-REN működését pazarlás jellemzi: drága fogadásokra, valamint egy nemzetközi átvilágításra jelentős összegeket költöttek, miközben az átvilágítás megállapításait nemhogy figyelembe nem vették, hanem azokkal ellentétes változtatásokat vezettek be.

Az ADF a HVG korábbi cikkére hivatkozva azt is kifogásolja, hogy a megnövekedett állami források ellenére elmaradtak a szükséges fejlesztések, miközben a kutatóhálózat privatizációja nyomán több intézmény rezsiköltsége jelentősen megemelkedett. A teljesítményalapú bérezés indikátorrendszerét a dolgozók szerint eleve teljesíthetetlen feltételekre építették, az így megállapított bérek pedig még a hazai diplomás átlagbért sem érik el, és messze elmaradnak a régiós kutatói fizetésektől. Az ELTE-hez csatolt négy kutatóközpontban az átlagosan 10 százalékos béremelés a rendkívüli infláció töredékét sem kompenzálta – erre a Népszava is felhívta a figyelmet.

A közlemény súlyos szervezeti hiányosságokat is felsorol: a HUN-REN vezetése nem tudta megfelelően bejegyeztetni az alapítvány adatait, a civil nyilvántartásban máig hibás információk szerepelnek, a kutatóközpontok egy része SZMSZ nélkül működik, a munkáltatói jogkörök gyakorlása pedig nem egyértelmű.

Az ADF szerint a problémák ennél is mélyebbek: az új HUN-REN működése nem felel meg sem az azt létrehozó törvénynek, sem a bírósági bejegyzésnek, és a működés vagyoni háttere sem rendezett. A szervezet emlékeztet arra, hogy a HUN-REN-ről szóló törvény értelmében a hálózat nem válhat külön, ennek ellenére a nyár folyamán leválasztották a bölcsészeti, társadalomtudományi, közgazdasági és nyelvtudományi központokat, amelyeket az ELTE-hez csatoltak. Az ADF szerint ez önmagában törvénysértő, és ellehetetleníti e tudományterületek művelését a HUN-REN-en belül.

A vagyon kérdése sem tisztázott. Az ADF felidézi: továbbra is folyamatban van az a per, amely megakadályozta az akadémiai vagyon magánkézbe kerülését, miközben nem világos, hogy a HUN-REN milyen jogcímen használja az MTA tulajdonában maradt ingatlanokat és kutatási infrastruktúrát. Az Alkotmánybíróság korábbi döntése szerint a kutatóhálózati vagyon az MTA tulajdonában maradt, az ingyenes használat pedig csak állami szervek között elfogadható – a HUN-REN viszont már magánszervezetnek minősül.

Az ADF arra is figyelmeztet: a magánosítás súlyos problémákat okozhat az uniós projektekben való részvételnél, és fennáll a veszélye annak, hogy az EU-s forrásokból való kizárás a HUN-REN-re is kiterjed.

A szervezet szerint a felsorolt szervezeti, jogi és vagyoni szabálytalanságok olyan mértékben veszélyeztetik a magyar tudományos kutatás intézményrendszerét, hogy azokért felelősséget kell vállalni. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma úgy látja: ha az Irányító Testület tagjai nem mondanak le, egyértelműen személyes felelősséget vállalnak a kialakult helyzetért, és az ADF mindent megtesz azért, hogy ezt a felelősséget a megfelelő eljárásokban érvényesítsék.

A közlemény végén az ADF a Magyar Tudományos Akadémia vezetését is felszólítja: lépjen fel határozottan mindazokkal szemben, akik szerintük hozzájárultak a kutatóhálózat szétveréséhez, valamint az MTA és a magyar tudomány anyagi és erkölcsi alapjainak aláásásához.