Előzetesen megállapodtak az új EU-s migrációs szabályokról a tagállamok

Fontos megállapodást kötöttek az Európai Unió migrációs politikájának reformjáról a tagállamok és az Európai Parlament szerdán. A három éve tartó kemény vita- és egyeztetéssorozat közben többször úgy tűnt, megakad a reform. Végül megszületett az előzetes megállapodás, amely még formális ratifikációra vár.

A hétfő délutántól szerda délelőttig tartó maratoni egyeztetésen számos olyan nyitott kérdésre összpontosítottak, amelyek a felek részéről kompromisszumokat követeltek, mint például a fogva tartási időszakok, a faji profilalkotás, a kísérő nélküli kiskorúak helyzete, a kutatási és mentési műveletek, illetve a határőrizet.

Az új paktum lényege, hogy kiszámítható, egyértelmű irányelveket határozzon meg, amelyek minden tagállamot kötnek földrajzi elhelyezkedésüktől és gazdasági súlyuktól függetlenül. A végső cél megtalálni az egyensúlyt a menedékkérők nagy részét fogadó frontországok, például Olaszország, Görögország és Spanyolország felelőssége és a szolidaritás elve között, amelyet más országoknak is be kellene tartaniuk.

A spanyol elnökség vezette Tanács megvédte azt a merev álláspontot, hogy a tagállamoknak a lehető legszélesebb mozgásteret biztosítsák a migráció kezelésében, beleértve a javasolt gyorsított menekültügyi eljárásnak a lehető legtöbb kérelmezőre történő kiterjesztését, míg a Parlament ragaszkodott a szigorúbb rendelkezésekhez, az alapvető jogok tiszteletben tartása érdekében. Az Európai Bizottság is részt vett az egyeztetéseken, hogy útmutatással segítse a kompromisszum létrejöttét.

A szerdai előzetes megállapodást jelenleg átalakítják módosított jogi szövegekké, amelyeket először a Parlamentnek, majd később a Tanácsnak is jóvá kell hagynia. Tekintettel a szóban forgó kérdés rendkívül érzékenységére, nem szabad kizárni a kormányok utolsó pillanatban jelentkező követeléseit. Ennek ellenére a Tanács jóváhagyása minősített többséggel történik, vagyis az egyes országok nem vétózhatnak.

Az Új Paktum öt törvénye a következő:

• Az átvilágítási rendelet, amely egy beutazást megelőző eljárást irányoz elő a menedékkérő profiljának gyors vizsgálatára, és olyan alapvető információk gyűjtésére, mint az állampolgárság, életkor, ujjlenyomatok és arckép. Egészségügyi és biztonsági ellenőrzésekre is sor kerül.
• A módosított Eurodac-rendelet , amely frissíti az Eurodac-ot, azt a nagyméretű adatbázist, amely a szűrési folyamat során gyűjtött biometrikus bizonyítékokat tárolja. Az adatbázis a kérelmek számlálásáról a kérelmezők számlálására fog áttérni, hogy megakadályozza, hogy ugyanazon a személyazonosságon több igény jelentkezzen.
• A módosított menekültügyi eljárási rendelet (APR), amely két lehetséges lépést határoz meg a menedékkérők számára: egy gyorsított határeljárást, amely maximum 12 hétig tart, és a hagyományos menekültügyi eljárást, amely hosszabb, és több hónapig is eltarthat. 
• A menekültügyi és migrációkezelési rendelet (AMMR), amely létrehozza a „kötelező szolidaritás” rendszerét, amely akkor lép életbe, ha egy vagy több tagállam „migrációs nyomás” alá kerül. A rendszer három lehetőséget kínál az országoknak a segítségnyújtásra: bizonyos számú menedékkérő áthelyezése, minden olyan kérelmező után járulék fizetése, akiknek az áthelyezését megtagadják, és működési támogatást finanszíroznak.
• A válságrendelet, amely kivételes szabályokat ír elő, amelyek csak akkor alkalmazandók, ha a blokk menekültügyi rendszerét a menekültek hirtelen és tömeges érkezése fenyegeti, mint a 2015-2016-os migrációs válság idején, vagy vis maior helyzet, mint pl. Covid-világjárvány. Ilyen körülmények között a nemzeti hatóságok szigorúbb intézkedéseket alkalmazhatnak, beleértve a hosszabb fogva tartási időszakokat is.

(Via Euronews)