Elővásárlási joggal szerzett ingatlanokat az állam a haszidok zarándokhelyén

A magyar állam 2021-ben és 2022-ben összesen három bodrogkeresztúri ingatlant vásárolt meg elővásárlási jogával élve, mintegy 105 millió forintért. Az érintett épületek az adásvételeket követően több éven át kihasználatlanok maradtak, és csak 2024 végén került sor a hasznosításukról szóló döntésre – derül ki a HVG cikkéből.

A kormány ritkán él az elővásárlási jog intézményével, de az elmúlt években három ilyen ügy is Bodrogkeresztúrhoz kötődött. Az állam két családi házat és egy, korábban sörözőként működő épületet vásárolt meg a településen. Az elővásárlási jog alkalmazását az tette lehetővé, hogy Bodrogkeresztúr világörökségi területen fekszik: ilyen esetekben az állam az adásvételi szerződés megkötése után a vevő helyébe léphet, az eredetileg rögzített vételáron.

Rozgonyi István, a település függetlenként megválasztott, de kormánypárti támogatást élvező polgármestere a lapnak azt mondta: tudomása szerint a világörökségi besorolás miatt valamennyi bodrogkeresztúri ingatlanra bejegyezték az állam elővásárlási jogát. Felidézte, hogy a korábbi sörözőt az önkormányzat is szerette volna megvásárolni, de az akkori tulajdonos végül külföldi érdekeltségű céggel állapodott meg. A két családi ház esetében is külföldi vevők jelentek volna meg.

A polgármester szerint mindhárom ingatlan a település szempontjából kiemelt, „stratégiai jelentőségű” helyen található, ezért indokoltnak tartotta, hogy az állam élt az elővásárlási jogával. Arról ugyanakkor nem rendelkezik információval, hogy a döntéshozók pontosan milyen szempontok alapján határoztak a vásárlás mellett.

A megvásárolt ingatlanok sorsa azonban sokáig rendezetlen maradt. Az állam a kifizetést követően éveken át nem kezdett érdemi hasznosításba, az épületek kihasználatlanul álltak. A lap kérdéseket küldött az Építési és Közlekedési Minisztériumnak arra vonatkozóan, hogy kinek a kezdeményezésére történt a vásárlás, és mi indokolta az elhúzódó üresen állást, de válasz nem érkezett.

Bodrogkeresztúr az elmúlt években a vallási turizmus egyik fontos helyszínévé vált: itt található a haszid zsidóság egyik tisztelt rabbijának a sírja, amelyhez évente több tízezer zarándok érkezik. A megnövekedett érdeklődés hatására vendégházak és kóser éttermek is nyíltak a faluban, és az ingatlanárak jelentősen megemelkedtek.

A polgármester szerint a külföldi tulajdonszerzés mértéke mára olyan szintet ért el, amely veszélyezteti a település hosszú távú lakhatóságát. Állítása szerint az épületek közel fele lehet külföldi kézben, miközben sok ingatlan csak időszakosan használt vagy elhanyagolt. Emiatt az önkormányzat – egyedi kormánydöntéssel – 524 millió forint támogatást kapott, amelyet további ingatlanok felvásárlására fordítottak. Ezeket a tervek szerint helyi fiatalok számára adják bérbe.

A haszid közösséghez köthető megszólalók ugyanakkor azt mondták a HVG-nek, hogy tapasztalataik szerint a helyiek többsége nem viszonyul ellenségesen hozzájuk, bár voltak, akik a település vezetésének retorikáját bírálattal illették. Rozgonyi István visszautasította az antiszemitizmus vádját, hangsúlyozva: célja nem vallási vagy etnikai alapon korlátozni a tulajdonszerzést, hanem az, hogy Bodrogkeresztúrnak állandó lakossága maradjon.

A kérdéses három ingatlan helyzete végül 2024 decemberében rendeződött: az állam – több más épülettel együtt – átadta azokat az önkormányzatnak. A tervek szerint a családi házakból vendégházak, a korábbi sörözőből pedig szolgáltató funkciójú épület lehet.