„Köszönjük,
A lényeg

Elfogadták a választási törvény újabb módosítását, csökken az ellenzék és a civilek mozgástere

23/05/2023 17:07

| Szerző: Klubrádió

 | Szerkesztő: Szikora Gábor

Bő egy évvel az önkormányzati választás előtt átírta a választási szabályokat a Fidesz. A javaslatot kedd délelőtt 130 igen és 51 nem szavazat mellett fogadta el az Országgyűlés.

Megnehezítették az ellenzék koordinált jelöltállítását, eltörölték az időköziket a választás előtti egy évben, és nem lehet feloszlatni a képviselő-testületeket sem ebben az időszakban. Erről beszélt a Klubrádiónak a múlt héten Horn Gábor, a Republikon Alapítvány elnöke is.

A múlt héten – a DK és az LMP kivételével – tárgyalóasztalhoz ültek az ellenzéki pártok, és alighogy megindult ez az egyeztetés az ellenzéki együttműködés formájáról, a fideszes képviselők több módosító javaslatot is benyújtottak a parlament előtt fekvő választási törvényhez pár nappal a szavazás előtt, mielőtt kedden elfogadták volna a törvényt.

A módosítás egyik pontja rögtön beszűkíti a formálódó ellenzéki együttműködés mozgásterét. A 10 ezer lakosúnál nagyobb településeken jövőre már csak az a párt vagy jelölő szervezet állíthat kompenzációs listát az önkormányzati választáson, amely a település egyéni választókerületeinek legalább kétharmadában indít képviselőjelöltet. Eddig elég volt a választókerületek több mint felében jelöltet indítani a listaállításhoz.

Akárcsak Horn Gábor, László Róbert, a Political Capital választási szakértője is azt mondta (ő a Telexnek), hogy ez megnehezítheti az ellenzéki tárgyalásokat, hiszen az eddigi szabályok alapján két kompenzációs listát is állíthattak volna a pártok anélkül, hogy egy-két körzetnél több helyen muszáj lett volna egymás ellen is elindulni. A módosítás után kénytelenek lesznek az ellenzéki pártok egy listát állítani, ha csak nem akarnak a körzetek legalább harmadában egymásra indulni, amiből a Fidesz jöhetne jól ki.

László Róbert szerint a tavalyi választási vereség után valószínűleg most egyébként is nehezebben tudnak megállapodásokat kötni az ellenzéki pártok, mint a 2019-ben, amikor az összefogást addig ellenző LMP és Jobbik is beszállt az EP-választási kudarcuk után, és a szavazók is egyértelműen együttműködést vártak az ellenzéktől. Ungár Péterék már most jelezték, hogy pár településen – például Debrecenben vagy Székesfehérváron – jövőre is önállóan szeretnének indulni. A DK és a Momentum országos rivalizálása sem azt vetíti egyelőre előre, hogy egy könnyen meg tudnak majd egyezni minden egyes képviselőjelölti helyről.

A mostani módosítás arra a logikára épül, mint amikor a Fidesz 2020-ban úgy írta át az országgyűlési választás szabályait, hogy a listaállításhoz a korábbi 27 választókerület helyett a körzetek kétharmadában, 71 helyen kelljen jelöltet indítani. Az országgyűlési választáson bejött a Fidesznek ez a változtatás, az ellenzéki összefogás kampányát hónapokig hátráltatta, hogy Márki-Zay Péter és a hat párt nem tudott megállapodni a közös lista sorrendjéről, majd több százezer szavazót vesztett el az ellenzék a négy évvel korábbi eredményhez képest – olvasható a cikkben.

Az LMP szerint viszont inkább az új szereplők belépését akarja ellehetetleníteni a kormány: „Ez egy újabb civilellenes törvény, mert az önkormányzati választás az egyik utolsó, ahol még helyi, lokálpatrióta vagy egy-egy ügy mellett kiálló civil szervezetek is indulhatnak a választásokon” – írta közleményében a párt. „Egykor az LMP is külső szereplőként lépett be a politikai térbe, de a Fidesz döntéseinek következtében, ha most alapítanánk pártot, már sokkal kisebb esélyünk lenne a sikerre. (..) Ezért mi nem fogunk soha olyan javaslatot támogatni, ami tovább emeli a belépési küszöböt, még akkor sem, ha ezzel a saját magunk számára teremtünk versenyhelyzetet.”

A Fidesznek már nem fontosak az időközik?

A módosítás egy másik fontos pontja, hogy eltörlik az időközi választásokat a választás előtti egy évben, és április 1-jétől nem lehet feloszlatni a képviselő-testületeket sem a jövő évi választásig. Az eddigi szabályozásban a választás előtti év november 30-án lépett életbe a feloszlatási moratórium.

Ha egy egyéni körzetben megválasztott önkormányzati képviselő lemond vagy meghal, akkor mostantól a jelölő szervezete, pártja küldhet helyette mást a képviselő-testületbe.

A Párbeszéd-Zöldek az Alkotmánybírósághoz fordul a törvény miatt – jelentette be Szabó Tímea, a párt frakcióvezetője a szavazás előtt Facebookon. „A Fidesz és a KDNP az önkormányzati választási ciklus egyötödében, a parlamenti választási ciklus egynegyedében vonja meg a választóktól a választás lehetőségét” – fogalmazott Szabó, aki szerint a módosító javaslat a választójog aránytalan és indokolatlan korlátozását, valamint a választások egyéni és listás ágainak érthetetlen és indokolatlan összemosását jelenti.

Talán az lehet a döntés hátterében László Róbert szerint, hogy a Fidesz a 2024-es választási kampányra készülődve nem akar az országosan tét nélkülinek mondható időközi önkormányzati választásokra komolyabb erőforrásokat, aktivistákat mozgósítani.

(Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd)