Egymásnak ugrottak a gyógyszerészek és az orvosok - ki írja fel gyógyszert a betegnek
17/02/2026 07:16
| Szerző: Klubrádió
Éles szakmai vita bontakozott ki a kormány új jogszabály-tervezete körül, amely bizonyos esetekben lehetővé tenné, hogy gyógyszerészek is rendeljenek korábban orvos által felírt gyógyszereket. A kérdésben markánsan eltérő álláspontot képvisel Mikola Bálint, a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége egykori alapító elnöke és a Magyar Orvosi Kamara.
Mikola Bálint „mély megdöbbenéssel” reagált a MOK közleményére, amely szerint a kormány terve „veszélyezteti a betegek biztonságos kezelését”. Álláspontja szerint a kamara nyilvános megszólalása „övön aluli” támadás, amely „megalázza és szükségtelenül, megalapozatlanul minősíti a gyógyszerésztársadalmat”, valamint belső feszültségeket szít az egészségügyi ellátórendszeren belül.
Mikola hangsúlyozta: a gyógyszerészi kompetenciák bővítése nem üzleti érdekeket, hanem az ellátás hatékonyságának javítását szolgálja. Úgy fogalmazott, hogy a gyógyszerészek és az orvosok azonos szintű egyetemi képzésben részesülnek, „nyolc év tanulással és folyamatos továbbképzéssel”, és szerinte a nemzetközi gyakorlat is alátámasztja a kompetenciák kiterjesztésének létjogosultságát. Hivatkozott például az angliai Pharmacy First programra, valamint arra is, hogy a 2025 májusában született BM-rendelet már más egészségügyi szakdolgozóknál is jelentősen bővítette a szakmai jogosítványokat. Hozzátette, a cél nem az orvosi döntések kiváltása, hanem az egészségügyi szolgáltatások javítása és a betegellátás hatékonyabbá tétele.
Ezzel szemben a Magyar Orvosi Kamara határozottan elutasítja a tervezetet. A MOK szerint a jogszabály-előkészítésből az orvosokat szándékosan kihagyták, és a tervezet „szakmai szempontból elfogadhatatlan, nagyon alacsony minőségű munka”. Állásfoglalásuk szerint a gyógyszerrendelés – még meghosszabbítás esetén is – „nem adminisztratív aktus, hanem orvosi döntés”.
A kamara kiemeli: a jelenlegi javaslatból hiányoznak az alapvető betegbiztonsági garanciák, többek között:
- a felelősségi szabályok egyértelmű meghatározása,
- a betegmonitorozás (például laborkontrollok) biztosítása,
- a magas kockázatú gyógyszerek körének kizárása,
- valamint a rendszeres szakmai audit.
Álláspontjuk szerint „a betegbiztonság nem lehet kompromisszum és háttéralkuk tárgya”, és a kapacitáshiányra hivatkozva nem lehet klinikai döntéseket „de facto adminisztratív folyamattá silányítani”.
A MOK egyértelművé tette: a jogszabály jelen formájában nem fogadható el. Az egyetlen elfogadható alternatívának az orvosok érdemi bevonását, a betegbiztonsági garanciák tételes rögzítését, a magas kockázatú gyógyszerek kizárását, a megfelelő informatikai háttér biztosítását és az egyértelmű felelősségi szabályozást tartják.
A két álláspont közötti konfliktus így nem pusztán szakmai, hanem rendszerszintű kérdéseket is felvet: miközben a gyógyszerészi oldal a nemzetközi gyakorlatokra és az ellátás tehermentesítésére hivatkozik, az orvosi kamara a betegbiztonsági kockázatokat és a szakmai kontroll hiányát tartja a legnagyobb veszélynek. A vita egyelőre nyitott, a jogszabály sorsa pedig továbbra is bizonytalan.