Egy éven belül lehet magyar fejlesztésű vakcina?
7/01/2021 16:03
| Szerző: Klubrádió
Az operatív törzs csütörtöki tájékoztatóján Müller Cecília országos tiszti főorvos néhány információt osztott meg a Magyarországon fejlesztett vakcina, amelyet a Nemzeti Népegészségügyi Központ és a Debreceni Egyetem közösen fejleszt, az influenzaoltásokhoz hasonlóan elölt, intaktivált vírusok felhasználásával készítik. Müller szerint fél-egy év múlva kerülhet a magyar oltóanyag gyártásba.
Fél-egy éven belül reméli Müller Cecíilia országos tiszti főorvos, hogy gyártásba kerül a Magyarországon fejlesztett koronavírus elleni vakcina. Erről az operatív törzs csütörtöki tájékoztatóján beszélt, a hvg.hu kérdésére.
A lap hozzátette, hogy a magyar fejlesztésű oltóanyagról napok óta, eddig hiába próbált szerezni információt, melynek projektjében a Nemzeti Népegészségügyi Központ és a Debreceni Egyetem vesz részt.
Az operatív törzs csütörtöki tájékoztatóján Müller Cecília országos tiszti főorvos néhány információt megosztott a portállal. A magyar vakcinát az influenzaoltásokhoz hasonlóan elölt, intaktivált vírusok felhasználásával készítik. Ennek az elvnek az a lényege, hogy a vírust fertőzőképtelen, inaktivált állapotban juttatják a szervezetbe, de így is képes kiváltani az immunreakciót, és felkészíteni az immunrendszert a vírus hatékony leküzdésére.
A portál idézte Kemenesi Gábor virológus a Magyar Tudományos Akadémiának írt cikkét is, amelyben ezeket "első generációs vakcináknak" nevezte. Ide sorolható minden olyan technológia, amelyben a teljes vírust használják fel az immunrendszer serkentésére. Alapvetően két csoportot különíthetünk el: az elölt (inaktivált) kórokozóra és a gyengített (attenuált) kórokozóra épülő vakcinát. Az utóbbiak legismertebb példája az MMR- (morbilli-mumps-rubeola) vakcina, míg az elölt kórokozót tartalmazó vakcinára a Hepatitis A vagy a Rabies (veszettség) elleni oltás.
A koronavírus elleni elkészült vagy még fejlesztés alatt álló oltóanyagok nagy többsége egyébként nem ilyen, hanem harmadik generációs mRNS alapú, vagy vektorvakcina.
Müller Cecília szerint a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Népegészségügyi központ közös fejlesztése során már kellő mennyiségben tudtak vírust szaporítani. Jelenleg ezeknek a vírusoknak az inaktiválása, elölése zajlik. Ez egy bonyolult folyamat – mondta.
A közös fejlesztést még tavaly májusban jelentették be, a kormány ehhez később tőkét is adott, még az előző évi költségvetés terhére. December végén pedig egy újabb határozattal 2 milliárd forintot különítettek el a fejlesztésre , aminek bő négyötödét a Debreceni Egyetemnek, kevesebb mint egyötödét pedig a Nemzeti Népegészségügyi Központnak szánták. A Debreceni Egyetem azóta megalapította az Oltóanyaggyár Zrt.-t.