Csendben keresnek kiutat Várhelyi Olivér menesztésére Brüsszelben
1/05/2026 11:16
| Szerző: Klubrádió
| Szerkesztő: Somfai Péter
Brüsszelben egyre erősebb a nyomás Várhelyi Olivér uniós biztos körül, de nem nyílt menesztésre készülnek, hanem egy „személyes okokra” épített, csendes távozási forgatókönyvre. A cél, hogy úgy váljon meg tőle az Európai Bizottság, hogy közben ne szülessen olyan precedens, amely később más országok biztosainak leváltására is hivatkozási alap lehetne.
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró hírlevelére hivatkozva irta meg a hvg, hogy Brüsszelben csendes, de intenzív egyeztetés indult Várhelyi Olivér jövőjéről. Formálisan Ursula von der Leyen elnöknek lenne joga kezdeményezni a menesztését, de inkább az önkéntes lemondást erőltetnék, hogy elkerüljék egy nyílt „kirúgás” politikai következményeit.
A mostani magyarországi kormányváltás külön súlyt ad az ügynek, hiszen ha Várhelyi távozna, a leendő Tisza-kormány új biztost jelölhetne a helyére. Egy nyílt eltávolítás azonban azért is kockázatos, mert ha most a hazai politikai fordulatra hivatkozva váltanák le, később más tagállamok – például egy radikális jobboldali vezetés Spanyolországban vagy Franciaországban – ugyanerre hivatkozva követelhetnék saját ellenfelüknek tartott biztosok leváltását.
Brüsszelben ezért olyan érvelést keresnek, amely Várhelyi személyéhez kötött, egyedi körülményekre hivatkozik. Ilyen lehet a magyar kémbotrány, amelyről számos cikk jelent meg a hazai és külföldi sajtóban, ezek szerint a 2010-es években diplomáciai fedésben dolgozó magyar hírszerzők próbáltak uniós intézményeknél dolgozó magyarokat beszervezni. A Bizottság a vádak nyomán belső vizsgálatot indított, és munkacsoportot állított fel az ügy kivizsgálására. A cikkek forrásai szerint a hálózat 2017-ben lebukott, és gyakorlatilag a nulláról kellett újraépíteni; Várhelyi, aki 2015 és 2019 között Magyarország EU melletti állandó képviseletét vezette, tagadja, hogy tudott volna a beszervezési kísérletekről.
A botrány kirobbanása után 35 európai parlamenti képviselő azonnali menesztését követelte, az Európai Parlament pedig napirendre vette a brüsszeli magyar kémügyet és Várhelyi felelősségét. A nyomás azóta sem csökkent: a Parlament a 2024-es költségvetési mentesítési eljárásban külön is bírálta a Várhelyi korábbi feladataihoz tartozó Szomszédságpolitikai és Bővítési Főigazgatóság működését, többek között vezetési hiányosságokat és betöltetlen kulcspozíciókat említve. Daniel Freund zöldpárti EP-képviselő ezek után már egyenesen Várhelyi lemondását sürgette, mondván: a vezetési hibák és a kémkedési vádak együtt olyan bizalomvesztést okoztak, amely után szerinte nincs maradása a Bizottságban.
Az ügyet tovább élezi, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy posztban azt állította: brüsszeli évei alatt őt is megfigyelték és lehallgatták a magyar titkosszolgálatok. Azt írta, hogy miután Lázár János átvette az uniós ügyek irányítását, „szakmailag felkészületlen, fura figurák” érkeztek Brüsszelbe diplomata fedésben, és első kézből tapasztalta a rendszer működését.
Közben a magyar választások után az Európai Bizottság már tárgyalásokat kezdett a leendő magyar kormánnyal az uniós pénzekről, Ursula von der Leyen pedig nyilvánosan is a gyors együttműködés lehetőségéről beszélt, miután találkozott Magyar Péterrel.
Várhelyi sorsa így több szálon is függ: egyrészt a Bizottság belső vizsgálatának eredményétől és az Európai Parlament további lépéseitől, másrészt attól, hogy a leendő magyar kormány hivatalosan is jelzi‑e, hogy új biztost szeretne. Az irány azonban kirajzolódni látszik: Brüsszelben nem frontális összecsapással, hanem egy csendes, „személyes okokra” hivatkozó forgatókönyvvel próbálnák elérni, hogy Orbán korábbi bizalmi embere idő előtt távozzon a Bizottságból, utat nyitva egy új magyar jelölt előtt.