Csák János: A Fidesz-kormányok döntéseinek 95 százaléka a tértől és időtől független emberi jót szolgálja

Ahogy az MTI beszámolt róla, Csák János kulturális és innovációs miniszter a Nyolcadik Magyarország Barátai Konferencia megnyitóján beszélt. A többi között azt mondta, hogy

a polgári kormányok döntéseinek 95 százaléka a négy örök, tértől és időtől független „emberi jót" szolgálja. A miniszter ezek közé sorolta a kötődés, azaz a valahová tartozás „legmélyebben élő emberi szükségletét", a gondoskodás képességét, az egyensúlyt, valamint a béke és a biztonság igényét.

(Hogy a Fidesz-kormányok intézkedéseinek maradék 5 százaléka mit szolgál a miniszter szerint, az a hírből nem derül ki.)

"Azt szeretnénk", hogy minél több ember, minél több magyar részesedjen "az emberi jókból" – mondta a miniszter, aki részletesen ismertette az általa vezetett, az innovációért, tudománypolitikáért, felsőoktatásért, szakképzésért, vállalkozásfejlesztésért és családpolitikáért is felelős Kulturális és Innovációs Minisztérium fő célkitűzéseit, valamint "a látszólag különböző" területek közötti összefüggéseket.

Az innováció és a szakképzés céljának az élet megkönnyítését nevezte, majd szólt az értékeket továbbvivő intézmények, az egyházak, iskolák, egyetemek támogatásának fontosságáról.

"Ez a Fidesz filozófiája és mindenki szövetséges, aki ebben benne van" – hangoztatta Csák János. A politikus kitért arra, hogy 2010 óta a kormány szerint a társadalom "újratermelésének magva, az értékek átadásának középpontja" a család. Családok nélkül nincs közösség - jelentette ki a miniszter, majd ismertette a polgári kormányok családpolitikai eredményeit.

A gazdaságpolitika egyik céljaként jelölte meg, hogy a jelenlegi 53 százalékról 2030-ra 75 százalékra növeljék a magyar kis- és középvállalkozások hozzáadott értékének arányát.

Csák János további célként jelölte meg, hogy a jelenlegi 6000-ről 9000-re nőjön az egymillió lakosra jutó, elsősorban élet- és természettudományi végzettségű kutatók aránya. E cél elérésének érdekében építettek be ösztönzőket a felsőoktatásba – utalt az úgynevezett egyetemi modellváltásra a miniszter, jelezve, hogy szerinte Magyarország egyedülállóan nagy összeget fordít a felsőoktatásra.

Beszámolt arról is, hogy olyan új szakképzési rendszert hoztak létre, amelynek már jól látszanak az eredményei. A tárcavezető egyúttal bírálta, hogy "a nyugati civilizáció közfelfogásában degradálódott a szakmunka".