Magyar: A kormány megszünteti a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat

Ursula von der Leyennel közösen tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján még arról is beszélt Magyar Péter, hogy nem volt összefüggés a Magyarországnak járó uniós források felszabadítása és Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak előrehaladása között.

Ezt az Európai Bizottság elnöke is megerősítette. Magyar Péter elmondta: Brüsszelt arról tájékoztatta, hogy szakértői szinten folyamatosak az egyeztetések Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetéről.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Budapest továbbra is garanciákat vár arra, hogy az Ukrajnában élő mintegy százezer magyar ismét szabadon használhassa anyanyelvét az oktatásban, a kulturális életben és a közigazgatásban. Ennek érdekében Magyarország egy 11 pontos javaslatcsomagot tett le az asztalra, amely főként oktatási, kulturális és nyelvi jogokat érint.

Magyar Péter szerint ezek nem rendkívüli követelések, hanem olyan alapvető kisebbségi jogok, amelyek Európában és a világ számos országában természetesnek számítanak. Úgy fogalmazott, hogy egy kisebbségi közösség tagjainak – legyen szó óvodás gyermekről, egyetemistáról vagy polgármesterről – biztosítani kell az anyanyelv használatának lehetőségét.

A kormányfő ugyanakkor biztatónak nevezte a tárgyalásokat. Elmondása szerint több egyeztetési fordulón már túl vannak a felek, és reményei szerint hamarosan sikerül lezárni a 11 pontból álló csomagot. Ezt követően Ukrajnának jogszabályi garanciákat kellene adnia a vállalások teljesítésére.

Magyar Péter szerint a megállapodás után sor kerülhet a magyar és az ukrán külügyminiszter hivatalos találkozójára is. Hozzátette: továbbra is nyitott arra, hogy személyesen is egyeztessen Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

„Itt az ideje új fejezetet nyitni a magyar–ukrán kapcsolatokban” – fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint erre akár Kárpátalján, egy magyarlakta településen is sor kerülhetne. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország minden szomszédjával jó kapcsolatokat kíván kialakítani. Elmondta azt is, hogy június 23-án Budapestre jön majd a szlovák, a cseh és a lengyel miniszterelnök, az újra megerősödő V4-ek első találkozójára.

Nagy átalakítás jön a kekva-knál

Az Európai Bizottsággal kötött megállapodás részeként Magyarország minden szükséges mérföldkövet teljesíteni fog, a vitatott közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügyében pedig jelentős változások várhatók – mondta Magyar Péter. 

A kormányfő elmondta, hogy a megállapodás egyik fontos eleme a korrupcióellenes intézkedések végrehajtása, valamint a közérdekű alapítványok rendszerének átalakítása. Az egyetemeket fenntartó alapítványok esetében átmeneti időszakot biztosítanak, amely 2027. augusztus 31-ig tart. Magyar szerint erre azért van szükség, mert az egyetemek és az általuk fenntartott intézmények működését nem lehet egyik napról a másikra átalakítani.

A nem felsőoktatási célú közérdekű alapítványok esetében azonban ennél gyorsabb változás várható. A miniszterelnök közölte, hogy ezek az alapítványok – köztük a Mathias Corvinus Collegium (MCC) – már idén a nyár végéig megszűnnek vagy átalakulnak, a közfeladatokat pedig az állam vagy más fenntartó veszi át.

Magyar Péter hangsúlyozta: nem az alapítványi forma vagy a privatizáció ténye okozta a problémát, hanem az, ahogyan az előző kormány végrehajtotta ezeket az átalakításokat.

„Állami, nemzeti vagyon került átláthatatlan, ellenőrizhetetlen struktúrákba, amelyek felett oligarchák vagy fideszes politikusok gyakoroltak befolyást” – fogalmazott.

A miniszterelnök szerint az Európai Bizottság nem támasztott különleges követeléseket Magyarországgal szemben, a reformok többsége egyébként is a magyar kormány érdekét szolgálja. Különösen fontosnak nevezte a költségvetés rendbetételét, mert állítása szerint a kabinet rendkívül rossz pénzügyi helyzetet örökölt.

Magyar Péter azt mondta, az Orbán-kormány eredetileg 3,7 százalékos hiánycéllal tervezte az idei büdzsét, ezt később 5 százalékra emelte, az átadás-átvétel során pedig már 7 százalék körüli hiányról beszéltek.

„Tarthatatlan költségvetést kaptunk örökül” – jelentette ki, hozzátéve, hogy az új kormány augusztus végére készíti el az új költségvetést.

A miniszterelnök szerint az uniós források beérkezése jelentősen javíthatja a költségvetési egyensúlyt, és hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország visszaszerezze hitelességét a piacok és a befektetők szemében.

Úgy fogalmazott: míg a jelenlegi költségvetés „homokra és délibábokra” épült, addig a 2027-es büdzsé már „szilárd alapokon, grániton” fog nyugodni.